Szabadidő
fogalma
A szabadidő a társadalmilag kötött időn túl fennmaradó szabad
felhasználású idő, amit nem munkavégzéssel töltünk, vagy testi szükségleteink
kielégítésére fordítunk. Szabadidő
mindazon foglalatosságok összessége, amelyekben az egyén önként vesz részt,
akár azért, hogy kipihenje magát, vagy szórakozzék, vagy társadalmi
kapcsolatait ápolja, esetleg tovább képezze magát. A szabadidő eltöltése lehet aktív és passzív. A szabadidőt aktívan
tölti el az, aki a választott tevékenységnek tevőleges résztvevője,
befolyásolója. Ez mindig szellemi, gyakran testi erőfeszítéssel, a képességek, készségek mozgósításával jár. A szabadidő aktív felhasználása a személyiségfejlődésben is fontos szerepet játszik. Az
aktív szabadidős tevékenységek közé tartozhatnak a testmozgás, az alkotás, a
művelődés és a társas szórakozás különböző formái. A rekreáció[1] újjáteremtést,
újraalkotást jelent, amit a köznyelvben, a munkában, tanulásban elfáradt ember
pihenését, feltöltődését értjük. A rekreáció a szabadidő-eltöltés kultúrája. Az
embernek fizikai, és szellemi rekreációra is szüksége van. Míg a szellemi
rekreációt a kulturális javak fogyasztása, és a társadalmi élet nyújtja, addig
a fizikai rekreációt a passzív, és az aktív pihenés. A szabadidő eltöltése passzív, ha a választott
tevékenységnek a kikapcsolódáson kívül nincsen különösebb elérendő célja vagy
végeredménye és nem igényel nagyobb testi, szellemi erőfeszítést. A szabadidő
ilyen eltöltése elsősorban az otthoni pihenésre és az üdülésre jellemző.
A szociológiai értelemben a
szabadidő olyan
tevékenység, amely szemben áll a társadalmi termelési folyamatokban való aktív
részvétellel, és az ezzel együtt járó felelősséggel, ugyanakkor nem
improduktív. Általában privát tevékenység. A szociológiában a szabadidőt kétféle
hagyomány szerint értelmezik, formális jegyei alapján illetve történeti és
elméleti megközelítésben. Formális
jegyei alapján, az életciklusok viszonylatában, a munkával szembeállítva és annak
különböző megnyilvánulásait feldolgozva értelmezik. Történeti és elméleti
megközelítésben: a szabadidő jelentősége a társadalmi változásokban, az
iparosodás társadalomra és egyénre gyakorolt hatásainak kritikájaként, illetve
ezzel szemben a szabadidő-piac kritikájaként. A kortárs szociológiában az
érdeklődés egyre inkább a szabadidős tevékenységek elemzése és elméleti
megközelítése felé fordul, aminek következtében a szabadidő egyre inkább
elméleti kulcsfogalomnak számít.
A
szabadidő az ipari társadalom kialakulása óta állandó módosuláson megy
keresztül. Történetileg a szabadidő a munkán nyert idő, amely iránti igény
folyamatosan növekszik. A szabadidős tevékenységeket társadalmi jelenségként
kell kezelni, amelyek szoros összefüggésben vannak a nem szabadidős
aktivitásokkal, de nincsenek annak alárendelve. A munka és szabadidős
tevékenységek sajátosságai, ritmusa alakítja ki egy-egy társadalmi csoport
időbeosztását, ami ugyanúgy jellemzi, mint térhasználata, iskolázottsági,
műveltségi szintje, vagy életkörülményei.
Szabadidős tevékenységek változása a XIX század végétől a rendszerváltásig
A munkaidő és a
nem munkával töltött idő, határozott elválása egymástól hosszú idő alatt
játszódott le. A hagyományos agrártársadalmakra jellemző évszázados szokások és
a nagy vagyoni és jövedelmi különbségek miatt a társadalom egyes rétegeinek
életmódja nagymértékben különbözött. A XIX. század végére az urbanizációs
folyamatok hatására a városokba költöző nagy tömegek a gyárakban vállaltak
munkát, ahol a napi munkaidejük 10-12 órát tett ki, de esetenként ennél többet
is dolgoztak. A vasárnapi munkaszünet sem volt általánosan mindenütt
elfogadott. A munkával eltöltött idő teljesen uralta az alsó társadalmi rétegek
hétköznapjait ebben az időszakban. Magyarországon a munkások számára 1891 óta
munkaszüneti nap a vasárnap, és ekkoriban lett a Szent István-nap is szabadnap.
Az 1920-30-as években csökkent a munkaidő napi 8 órára. A pár napos nyári
fizetett szabadság is ekkor jelent meg hazánkban. Ezek a változások új
társadalmi időt teremtettek, a szabadidőt, amely átalakította a tömegek
mindennapi életét, életritmusát. A vasárnapi kirándulás a természetbe kedvelt
szórakozássá vált a munkások körében. A nagyvárosi tömegeknek a hétköznapi
szórakozásra ritkán adódott lehetőség. Az ő időbeosztásuk ritmusát a vasárnapi
szabadnapok adták. Az első Világháborúig a nagyvárosi tömegeket az olyan
szórakozási lehetőségek mozgatták meg, mint a városligeti, vagy népligeti
vurstli.[2] Ilyenkor
az egész család kiöltözve költötte spórolt pénzét, keresve a színes és izgalmas
látványosságokat. Az első Világháború után a mozi lett a tömegek első számú
szórakozóhelye. A szórakozási szokások tömegessé válása elképzelhetetlen lett
volna a szórakoztató ipar gyors kialakulása nélkül. Megjelentek az olcsó
színházak, mozik, orfeumok. Az olvasás tömeges népszerűsége is ekkor alakult
ki. A munkások ezekkel a szórakozásokkal igyekeztek a munka során felgyülemlett
feszültséget, és a hétköznapok monotonitását oldani.
Az ipari
társadalom előtti paraszti közösségekben nem beszélhetünk szabadidőről. Ennek
oka, hogy itt még nem vált szét a munkával töltött idő a szabadidőtől, mert
ezekben a közösségekben mindig volt valamilyen elvégzendő feladat. A
vasárnapokat és az ünnepnapokat a szociabilitás[3] és a
szakrális[4] idő
töltötte ki. A falusi lakosság nagy tömbjei lényegében hagyományos módon élték
életüket. A nyaralás, a turizmus számukra ismeretlen fogalmak voltak. Néha
megcsodálták a falra vetített mozgó, és beszélő képeket, eseménynek számított,
ha vonatra, autóbuszra ültek. Az időt,
amit nem munkával töltöttek a szokásos alkalmi bálok, búcsúk, vásárok,
lakodalmak szórakozásai tették ki.
A társadalom más,
felsőbb-polgári és arisztokrata rétegei sok szabadidővel rendelkeztek a XIX.
század második fele XX. század eleji időszakban. Szabadidejükben a szórakozás
mellett nagy hangsúlyt fektettek a művelődésre. Ősszel, és télen vadászatokra
jártak, farsangi időszak kedvelt szórakozása volt a bálozás. Nyáron pedig a polgári és arisztokrata réteg
vidékre, gyógyfürdő-helyekre, esetleg tengerpartra utazott. A hosszabb nyári
üdülések mellett ekkor kezdett terjedni az víkendezés, amelyet már a kevésbé
tehetős városi rétegek is megengedhettek maguknak. A középrétegek számára a
korzó[5]
jelentette az egyik legfontosabb társadalmi érintkezési formát illetve
szórakozást. A délutáni uzsonnázás, és kávézás sokáig a pesti polgárok egyik
kedvenc hétköznapi elfoglaltsága volt. A sport, amelyet a századelőn még
viszonylag szűk rétegek űztek az 1920-as évektől tömeges méretű időtöltéssé
vált. Ekkor alapították az első sportklubokat is.
A kommunista rendszerben
nagy hangsúlyt fektetettek a vallásos ideológiák kiszorítására, a társadalom kulturális
átnevelését célozták meg az oktatás és a tömegkultúra eszközeivel, mint a mozi,
a könyv, a színház és a rádió. A moziba járás általánosan elterjedt
tömegszórakozássá vált. A mozihoz hasonló látványos karriert futott be a rádió
is. Nőt a könyvtárak és művelődési házak száma. Ellenben a városi emberek régi
kedves találkozási helyei, a kávéházak egyre-másra zártak be. A sportolás,
amely már a 30-as években kedvelt szabadidő-eltöltési formává vált tömeges
méretűvé vált. A rendszer támogatta a tömegsportot, és az élsportot is, ezért
az erősen átideologizált kulturális kínálat mellett a sportesemények látogatása
üdítő eseménynek számított a szegényes kikapcsolódási lehetőségek között.
1981-ig több
lépcsőben munkaidő-csökkentést hajtottak végre. Heti 48 óráról 42-re csökkent a
heti munkaidő. Az 1980-as években megjelent a kéthetenkénti szabad-szombat,
majd az állandó szabad szombat. Ezzel jelentősen megnőtt az emberek
szabadideje, és a megnövekedett jövedelmeket elsősorban fogyasztásra költötték.
A kereslet növekedése a kultúra területén is érzékelhető volt. A 80-as évekre
mindenki a kultúra valamilyen szintű fogyasztójává vált. A kultúra – mozi,
színház, könyv – széles rétegek számára elérhető, olcsó volt. A rádió szerepe –
jelentős részben a televízió megjelenésével – átalakult. A szabadidő-eltöltés
eszközéből a mindennapi élet tartozékévá vált. Szerepét a televízió vette át. A
televíziózás elterjedése jelentősen megváltoztatta az emberek szórakozási
szokásait. A szabadidő-eltöltés közösségi formáit a televíziózás háttérbe
szorította. A színházak jelentős állami támogatása lehetővé tette, hogy
mindenki számára megfizethető alacsony áron lehessen színházjegyet venni. A
közönség leginkább a zenés vígjátékok, operettek, musicalek, és kabarék iránt
érdeklődött. Az olvasás és tévénézés mellett a társadalom életmódjának szerves
része lett a nyaralás. Ennek tipikus formája az olcsó vállalati, vagy
szakszervezeti üdültetés volt. Sok család a 70-es, 80-as években saját nyaralót
épített magának. Ezzel egy időben, a 70-es évek elejétől az elvárosiasodás
egyik eredményeként gombamód szaporodtak a zsebkendőnyi hétvégi telkek. Ekkor
épültek a házgyári elemekből készülő lakótelepek, melyeket a városba költözők
töltöttek meg. A lakótelepi életforma kitermelte a sokak számára elérhető
„telekre járást”, amely az aktív szabadidő-eltöltés elterjedt formájává vált. A
belföldi üdülés általánossá válása mellett a külföldi utazások liberalizációja fokozatosan
következett be. Először a szomszédos szocialista országokba, majd a jövedelmek emelkedésével
egyre többen tudtak nyugatra is utazni.
Szabadidős tevékenység jellemzői a rendszerváltás időszakában
A jövedelmek, és a
fogyasztás színvonala a rendszerváltozás elején visszaesett, ami a kulturális
fogyasztás területén is megnyilvánult. A kulturális szféra piacosítása a
kínálat, és a minőség növekedése mellett az árak nagyarányú emelkedését vonta
maga után. A drágább és értékesebb könyveket egyre kevesebben tudták megvenni, míg
a krimik, melodrámák, erotikus történetek nagy példányszámban keltek el. A mozi
hálózat privatizációja után a korábban államilag támogatott mozik száma
drasztikusan visszaesett. Gyakorlatilag minden falusi mozi bezárt. A színházak,
és kulturális intézmények hasonló gondokkal küzdöttek. A színházlátogatások
száma csökkent, a közkönyvtárak fele bezárt. A sportegyesületek finanszírozása
is átalakult, a támogatási rendszert a szponzori támogatás egészíti ki. A
könyv, az újság, a színház és a mozi helyébe a többcsatornás kábel-TV és a
video lépett. A video kölcsönzők gombamód szaporodtak, a családok jelentős
részének szórakozásává a videózás vált. Először a városi családokban jelent
meg, és gyorsan népszerű lett a „számítógépezés” – azaz játékprogramok
használata, - majd ezt követte az internet is rohamos terjedt el.
Az elmúlt közel
két évtizedben a piacgazdaság kialakulásával a társadalmi és jövedelmi
egyenlőtlenségek növekedtek. Nőtt a nyugdíjasok száma, és megjelent a
munkanélküliség. A fiatalok körében nőtt a tanulók aránya. A demográfiai
változások a szabadidő-szerkezetben is megjelentek. A vezetők száma, és az értelmiség aránya
nőtt, míg csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. Az értelmiség körében a
férfiak rovására nőtt a nők aránya. A vállalkozói szférában gyakran a
szabadidőt is átszövi a kereső-termelő munka. Családi összetétel szerint is
megváltozott a szabadidő aránya. Az átlag kétgyermekes szülők több időt
fordítanak jövedelemszerzésre, mint gyermektelen kortársaik. Bukodi Erzsébet
így ír a jelenségről: „Miközben a
társadalom arra törekedett, hogy a mintául választott szabadidő-társadalmak
fogyasztását, életnívóját elérje, feláldozta szabadidejét. A napi megélhetés
biztosítása, a színvonal megtartása kényszerítette a férfiakat
többlet-jövedelemszerző, míg a nőket kiadásmegtakarító tevékenységre, így egyre
kevesebb idő jut regenerálódásra, feltöltődésre.”[6]
A társadalmi
polarizálódás a szabadidő mennyiségében és felhasználásában is egyre jobban
megjelenik. A KSH prognózisa szerint[7] „a
szabadidő-eltöltésben meglévő munkapiaci/ foglalkozási egyenlőtlenségek a
közeljövőben sem fognak mérséklődni. Amíg a magas kvalifikációt igénylő,
kreatív szellemi foglalkozásúak szabadideje feltehetően növekedni, és
összetételében gazdagodni fog, addig a kvalifikálatlan szolgáltatási és ipari
munkát végzők, a munkapiac peremén mozgók szabadon felhasználható idejének
aránya nem fog lényegesen változni, és – hathatós kormányzati intézkedések
híján – egysíkú (televízió-orientált) marad.” A széles értelemben vett
életvitel, szabadidő-eltöltés viszonylatában is nyílik az „olló”. Az olvasási
szokás visszaesése mellett, a televíziózás további térhódítása a társas
együttlétek rovására történt. Visszaesett a családdal, barátokkal, ismerősökkel
folytatott tevékenység csakúgy, mint az „eljárós” kulturális aktivitás
(színházba, moziba, rendezvényekre látogatás). Európában nálunk az egyik
legalacsonyabb a társas tevékenységekre fordított idő. Ugyanakkor megjelent az
önképzés a szabadidő-eltöltés palettáján, mely részben az internet
térhódításával van összefüggésben. Valamelyest emelkedett a testmozgás, a
kirándulás, sportolás súlya a szabadidő-szerkezetben, ami az egészséges
életmóddal kapcsolatos ismeretek bővülésével magyarázható.
A kultúra
közvetítő intézmények, és rendezvények (mozi, színház, múzeum, hangverseny,
stb) látogatottsága mélypontja 1996-ban volt. Az ezt követő emelkedés részben
az új mozi-komplexumoknak, és a kulturális kínálat színvonalának emelkedésének
köszönhető. A rendszerváltozás kezdeti nehézségei után a piacgazdaság életre
hívta a maga kulturális piacát. Színvonalas hangversenyek, Európa-hírű
rendezvények, kiállítások kerültek a kínálati elemek közé. Hagyományőrző
fesztiválok, helyi rendezvények sokasága, országos idegenforgalmi
marketingstratégia csalogatja a szabadidő turistákat. A kultúra iránt
érdeklődők (értelmiségiek, diplomások, nagyvárosban élők) intenzívebb
fogyasztása figyelhető meg, és nem a közönség szélesedése.
Összegzésként
elmondhatjuk: kétségtelen, hogy a szabadidő és a szabadidő-eltöltési
lehetőségek is bővültek, folyamatosan bővülnek a 90-es évek óta, de önmagában a
lehetőségek nagyságrendi növekedése nem hozta a szervezett, tudatos
szabadidő-eltöltésben résztvevők számának nagyarányú emelkedését.
Napjaink szabadidő tendenciái
Napjainkban
növekszik a szabadidő nagysága, és presztízse és ezzel növekszik a hatóereje is.
Már nemcsak a munka kiegészítő vagy kompenzáló eleme, hanem életvitelünk egyik
meghatározó tényezője is. Összetett kapcsolatok alakulnak ki munka és szabadidő
között. A szabadidő eltöltése hat az emberre, alakítja személyiségét. A
fogyasztói társadalom újabb javak megszerzésére ösztönzi az egyént, aki szabadidős
javak megszerzésére használja fel szabadidejét. Az, hogy valaki mikor milyen
tevékenységét fogja fel, mint munkát, kötelességteljesítést, vagy szabad
időtöltést, az saját szubjektív megítélésén múlik, de e megítélés objektív
társadalmi tényezők hatása alatt áll. A munka és kötelezettségeken túl
számolnunk kell az ember fiziológiai szükségleteivel is. Itt is lehet átfedés a
szabadidős tevékenység és a fiziológiai szükséglet kielégítése között. (Pl.
Éttermi vacsora a barátokkal, vagy otthon a családdal. Fáradt családanyák,
családapák szívesen alszanak szabadidejükben, például vasárnap délutánonként.)
A külföldi
szakirodalom megkülönbözteti a „free time”
és „leisure time” szabadidős kategóriákat. A „free time” a nem munkával töltött időként értelmezhető, míg a „leisure time” a tervezett, minőségi
szabadidő megnevezésére szolgál. A két fogalom megkülönböztetése véleményem
szerint is bölcs gondolat, hiszen nem mindegy, hogy csak eltelik a szabadidő
vagy ezen idő kihasználása az ember számára tényleges pozitív tartalmat takar. A
szabadidő energiáink újratermelését szolgálja. Fáradtság két fajtáját
különböztetjük meg: objektív és szubjektív fáradság. Míg az elsőre az alvás, és
pihenés, a másodikra a rekreáció, a szórakozás, kikapcsolódás nyújt megoldást.
A szabadidő
mennyiségi és minőségi vonatkoztatásban is egyaránt különféle tényezőktől függ.
Függ a munkaidőtől, a rendelkezésre álló szabadidőtől, és az elvégzett munka
jellege is befolyásolja az igényeket. A lakóhely, a nem, az életkor, az iskolai
végzettség, és a jövedelem szintén hat a szabadidős tevékenységekre. Régen a szabadidőt csak pihenéssel
töltötték, ma a munkával és társadalmi problémákkal kapcsolatos tájékozódás, és
a kulturális javak elsajátítása is a szabadidős tevékenységekhez kötődik. A
szabadidős tevékenység az önmegvalósítás szerves része. Minden ember a
műveltségi szintjének, életkorának, megfelelően tölti el a szabadidejét, mely
személyiségét tovább alakiítja. Joffry
Dumazdier szerint a szabadidő funkciói: a lazítás, a szórakozás, és a fejlődés.
A munkaidő
csökkenésnek, a technika vívmányainak, az általános jólét emelkedésének
köszönhetően nemcsak több szabadidőnk és szabad felhasználású jövedelmünk van,
de a civilizáció káros hatásai is érvényesülnek. Az iparosítás, urbanizáció a
környezeti ártalmak emberre gyakorolt hatását megsokszorozza. A fizikai
aktivitás hiánya, a túlfogyasztás mozgáshiányos, egészségtelen életmód
kialakulásához vezetett. A tömeges elhízás, a stressz, a káros szenvedélyek
civilizációs betegségek sorához vezetnek. Az egészséges életmód szükségességét
először a két világháború közti időszakban ismerték fel. Ekkor jelent meg a
tömegsport. Később a tömegsport évtizedekig jellemezte a szocialista országok
politikáját.
A XX. Század végén
a sportok kettészakadását figyelhetjük meg. A teljesítmény centrikus
versenysport mellett megjelenik a szabadidő-sport, a csapatjátékok mellett
megjelennek az egyéni sportok. Az élethosszig gyakorolható testmozgásokhoz
kötődő sportok kerülnek előtérbe a divatirányzatok mellett. A XX.- XXI. század
életmódbeli változásainak káros hatásait ellensúlyozó, az egészség megtartására
irányuló tudatos életmód kialakítása. A kialakult életmód meghatározza az egyes
emberek egészségi (biológiai, pszichológiai, erkölcsi) állapotát. Egy kialakult
életmód (szokásrendszer) csak tudatosan változtatható meg. Egyre többen ismerik
fel az egészség fontosságát az életben. A testi-lelki harmónia jelentőségét. Az
egészségtudatos életmód a táplálkozás mellett, a fizikai rekreáció területére
is kiterjed. Ily módon a tudatos szabadidő-eltöltés szempontja lett.
Fitness
és wellness központok
A 90-es évekig a
felnőtteknek kis hányada sportolt rendszeresen. A leggyakrabban űzött sportok
az úszás, a kerékpározás, a tenisz, a futás és a túrázás voltak. Ezek a
sportolási lehetőségek elsősorban a szabadban voltak gyakorolhatóak és a városi
ember igényeihez, illetve az időjárás körülményeihez csak ritkán és kis
mértékben tudtak alkalmazkodni. A rendszerváltás után számos divatlap és
életmód magazin jelent meg az újságos standokon, melyek nyíltan hirdették a
nyugati világ szépségideáljait. A jó megjelenés az érvényesülés és sikeresség
szempontjából fontossá vált, felértékelődött. A fitness termek ezeket az
igényeket ismerték fel és próbálták kielégíteni. A városi élet igényeihez
alkalmazkodva születtek meg ezek a létesítmények, melyek zárt terekben az
időjárási viszonyoktól függetlenül állandóan várták kora reggeltől késő estig a
mozogni vágyókat. Lehetőséget biztosítottak minden mozogni vágyó ember számára,
hogy munkaidejéhez illetve szabadidejéhez igazíthassa sportolási tevékenységét.
A fitness termek elődjei a kondicionáló termek voltak, amelyek elsősorban a
férfiak igényeit szolgálták ki és női vendégek csak ritkán fordultak itt meg. A
nők tömegesen megnövekedett igénye, testük formálására, indította el a
kondicionáló termek átalakulását fitness termekké. A nők igényeihez igazodva
aerobik termeket rendeztek be, ahol csoportos foglalkozások kereteiben,
megnyerő külsejű trénerek izzasztották le a szépülni vágyókat. Itt
találkozhattunk először a szoláriumok és szaunák szolgáltatásaival is melyeket
ekkor még leginkább, mint szépészeti eljárásokként propagáltak. A férfiak
számára a kondicionálást továbbra is biztosították, miközben az új
szolgáltatásokat, mint a szolárium, szauna és turmix bár ők is szívesen igénybe
vették. A fitness termek edzői voltak az első „táplálkozási tanácsadó”
szakemberek, akik az egészséges étkezési szokásokra hangsúlyt fektettek.
Ezekben a termekben kezdtek fogyókúrás turmixokat és táplálék kiegészítő
szereket is árulni. Az aerobic termekben
sorra születtek a különböző óra típusok, mellyel igyekeztek a legszélesebb
tömegek igényeit és elvárásait is kielégíteni. Ezek az új szolgáltatások tették
lehetővé, hogy a sportszolgáltatás mellett olyan igényeket hívjanak életre és egyben
elégítsenek ki, melyek azelőtt nem voltak jelen, és amik kielégítése által
nagyobb haszonra volta képesek szert tenni. A fitness irányzata több mint egy
évtizeden keresztül uralta a hazai hobby sportéletet városainkban és e
szolgáltató iparág volt az új évezredben megszülető wellnessnek is a
gyökere.
A wellness
centrumok gyökerei valóban a fitness termek gyökereihez nyúlnak vissza, de
szolgáltatásaik palettáját sokkal szélesebbre tárva, és tevékenységükhöz új
ideológiát kapcsolva kezdték meg működésüket. A kulcsszó minden wellness
vállalkozásban a prevenció. A prevenció jelentése megelőzés, mellyel először az
egészségügyben használtak. Bár az orvostudomány folyamatosan fejlődik és
találja meg a gyógymódokat számos betegségre, mégis a betegségek megelőzése a
legbiztosabb módszer az egészség fenntartásához. De nem csak a test betegedhet
meg, hanem sokszor az emberi lélek és szellem is, hogy megfelelően működjön
törődést igényel. A megnövekedett versenyhelyzet a munkahelyeken és az élet
számos egyéb területén is, megköveteli az emberektől, hogy óvják testi és lelki
egészségüket és munkaképességüket egyaránt. A megnövekedett munkatempóból, a
létbizonytalanságból és a verseny helyzetekből felgyülemlő stressz könnyen válhat
betegségek forrásává, és melynek állandó jelenléte a személyiségben is káros
változásokat okozhat. A wellness nem csak a testnek, de a léleknek is
segítséget kíván nyújtani egészségének megőrzése céljából, így szolgáltatásai
nem csak fizikailag aktív szabadidős tevékenységet kínál, hanem olyan
szolgáltatásokat is, melyek elsősorban a pozitív mentális folyamatokat segítik
elő.
A wellness
centrumok méreteikben lényegesen nagyobbak, mint egykor a fitness termek
voltak. Ennek egyik oka az a széles szolgáltatási kör, melyet nyújtanak, a
másik oka pedig a bevásárló központoknál is tapasztalható globalizációs
folyamatokra visszavezethető központosító, nagy töke befektetést igénylő
sportlétesítmények, melyek nagyobb tömegeket vonzanak és képesek kielégíteni,
könnyebben háttérbe tudják szorítani vagy akár tönkre tenni a kisebb pénzzel
rendelkező befektetőket, nagyobb reklám erővel bírnak, így üzemeltetésük is
kedvezőbb gazdasági működést tesz lehetővé. A wellness központok külső
megjelenésükben mindig nagyon exkluzívak, a termekben a legkorszerűbb
berendezésekkel felszerelve. Ma már nem hiányozhatnak innen a pulzus mérővel
felszerelt cardiógépek, mely gépeken olyan mozgások végezhetők, melyet akár
korábban akár most is bárki végezhet, szinte bárhol. Az egyik legnépszerűbb
ilyen gép a futópad, melyet a vendégek többsége sétálásra használ azzal a
céllal, hogy ellensúlyozza az inaktív életmódjából fakadó mozgás hiányt. A
kérdés az vajon mi az oka, hogy mégis inkább egy zárt terem futópadját
választják az emberek mozgás igényük kielégítésére, ahelyett, hogy valamelyik
környező parkba mennének sétálni. A választ valószínűleg abban kell keresnünk,
hogy az emberek a városban elmagányosodnak és, amikor átlépik egy ilyen
komplexum kapuit, úgy érzik, hogy ők is tartoznak valahová, a személyzet
figyelmesen bánik velük és megfigyelhetnek más embereket sportolás közben és
akár kellemes emberekkel is megismerkedhetnek. A cardiógépek kialakításánál
elsődleges szempont a használó kényelme, így a beépített újságtartótól kezdve,
a pohártartón át, a beépített számítógépes monitorig minden megtalálható. Ma
már a wellness központokban futópadon való sétálás közben plazma tévét lehet
nézni, újságot lehet olvasni vagy internetezni is lehet. Ezeknek a funkcióknak
a kialakítása az elfoglalt menedzsereknek kíván lehetőséget nyújtani idejük
maximális kihasználásához illetve segít elterelni a test edzésével együtt járó
fáradtságról a figyelmet. Természetes fontos szempont volt mindezek mellet kielégíti
a folyamatos vizuális hatásokra vágyó igényeket is. A wellness igyekszik a
testedzés olyan formáját kínálni a ma embere számára, ami egészsége
szempontjából hasznos, de azért bár nem túl megerőltető szeme előtt tartva az
elkényelmesedett életmódot miközben figyelembe veszi az emberek napirendjét is.
A wellness centrumok
a sportolási lehetőségek széles választéka mellett, egészségügyi, szépészeti,
étkezési és vásárlási lehetőséget is kínálnak. Ennek köszönhetően, a wellness
központok olyan komplex szolgáltatást képesek nyújtani a vásárlók szamár, hogy
ma már nincs is olyan nagyváros, ahol egy két ilyen intézmény ne működne
sikeresen. A prevenciós szolgáltatásos arra is lehetőséget nyújtanak, hogy
olyan embereket is fogyasztójukká tegyenek, akik korábban a fitness termekben
soha sem fordultak meg. Ilyen új fogyasztók a wellness centrumokban, a 40 év
feletti korosztály, a különböző mozgásszervi vagy keringési betegségekben
szenvedő betegek, a kismamák, és azok az emberek, akik számára fitness termek
aktív fizikai szabadidős tevékenységei nem kínáltak vonzó kikapcsolódási
formát. A wellness központok nagy figyelmet fordítanak arra, hogy szakképzett
személyzetet foglalkoztassanak, akik képesek a vendégeik számára kiválasztani a
megfelelő szolgáltatást vagy szolgáltatások kombinációját, így a vendégben
elégedettség érzetét kelteni, és aki később is szívesen jön vissza és költi el
ott a pénzét. A betegek és idősek részvétélet a szolgáltatásokban orvosi
kontroll bevonásával segítették elő, míg a kismamák számára, aki a gyes ideje
alatt viszonylag sok szabadidővel rendelkeznek, gyermekfelügyelettel nyerték
meg. A passzív pihenés kedvelőinek, különböző terápiás szolgáltatásokat
kínálnak, mint például a különböző szaunák, fürdők és masszázsok. Érdekes
megfigyelni, hogy általában a fitness termek szaunái és szoláriumai semmibe sem
különböztek, a mai wellness szalonok hasonló berendezéseitől, de ma már a
szaunát nem csak esztétikai okokból ajánlják, hanem a téli depresszió
tüneteinek kezelésére, az immunrendszer erősítésére, vagy a megfázásos tünetek
enyhítésére. A szaunában használt illó olajokat pedig illat terápiaként
alkalmazzák, amivel további közérzetjavulást igyekeznek elérni. A szolárium ma
már fényterápia, mely nem a téli hónapok sápadtságát orvosolja, sokkal inkább a
nyári napfény hiányát pótolja, mely oly sok ember számára okoz rossz
hangulatot.
Az egészséges
táplálkozás is fontos kritériumát képezi a wellness szellemiségnek. A
vegyszermentes bio készítmények napjainkban reneszánszukat élik. Bár ezek a
termékek lényegesen drágábbak, mint hagyományos úton előállított társaik, még
is sokan vásárolják meg szem előtt tartva egészségük fontosságát. De nem csak
az élelmiszerek területén találkozhatunk wellness termékekkel, hanem a ruha és
kozmetikai ipar is megpróbált tőkét kovácsolni a wellnessből. Így
találkozhatunk wellness tusfürdővel épp úgy, mint wellness zoknival is és ez csak
két termék említése a sok száz wellness néven kapható egyéb árucikkből. A
wellness elterjedését elősegítette még a természet gyógyászok megjelenése is,
akik működése a múlt rendszerben nem kívánatos volt. A természet gyógyászat
alapjai a kínai holisztikus gyógyászat alapjain nyugszik, ahol nem csak a
betegségek tünetit kezelik, mint a hagyományos orvoslásnál, hanem keresik a
test és a szellem harmóniáját, egyensúlyát. Fontos számukra a pozitív és
negatív energiák kiegyenlítése, az folyamatos és egyenletes energia áramlása. A
természet gyógyászat számtalan gyógynövény kivonatott használ a gyógyításhoz,
mely újabb és újabb növényekkel ismertet meg bennünket és ígér számunkra
csodálatos hatást. Ezeknek a termékeknek a forgalmazására külön hálózatok
jöttek létre, melyek sikere elsősorban a wellness térhódításának eredménye. A
médiákból felénk sugárzott egészség tudatos életmód is nagyban közrejátszott a
wellness iparágának megerősödéséhez, és jelenben is tartó diadalához.
Gyógyfürdők,
élményfürdők és
wellness szállodák
A XX. század
elejére, a szabadidő kialakulásához nyúlik vissza a gyógyfürdők elterjedése
Magyarországon. A gyógyfürdők, mely nevében is látszik egészségügyi problémák
orvoslására szolgált. Az ezredfordulóig a wellness térhódításáig a gyógyfürdőket,
ízületi betegségekben szenvedők, reumatikus panaszokkal küszködők elsősorban 50
év feletti vendégek látogatták. Hazánkban számos jó minőségű gyógyfürdő van,
ezért első számú célpontjai voltunk az osztrák és német gyógyulni vágyó
turisták számára. Bár gyógy turizmusunk mindig is számottevő volt, a
korosztályból fakadó szokások és igények erőteljesen meghatározták az eladható
szolgáltatásokat. Ahogy a fitness termek szolgáltatásait és vendégkörét
kibővítette a wellness filozófiája, úgy a gyógyfürdők élményfürdővé való
átalakulását is elősegítette a wellness, és hozta meg a vendég számának és az
eladható szolgáltatások minőségi és mennyiségi növekedését.
Az élményfürdők
minden korosztály számára kellemes kikapcsolódást kínálnak. Bár épülnek nem
gyógyvízi lelőhelyeken is élményfürdők, a fiatalok és gyermekek igényeinek
kiszolgálására, igazi erejük még is abban van, ha az élménymedencék mellett,
gyógyvízi medencékkel is rendelkezik, mert így minden korosztály számára tud
minőségi és élmény teli kikapcsolódást biztosítani. Az élmény - és gyógy - fürdőkben is hasonló
szolgáltatásokat találunk, mint a wellness központokban. A prevenciós és
szépészeti szolgáltatásokon kívül, a gyógyvízi medencékkel rendelkező fürdőkben
fizikoterápiás, iszappakolásos eljárásokkal is találkozhatunk. Az élményfürdők
lehetőséget biztosítanak az egész éves strandolás élményéhez, illetve sok
helyen találkozhatunk olyan megoldással is, hogy a nyári strandot bővítették ki
fedett élmény medencékkel, így biztosítva a gazdaságosabb egész éves üzemelést.
Napjainkban sok család tölti a szabadidejét ezekben a létesítményekben és
sokszor több száz kilométert is hajlandóak utazni egy hétvége alatt, hogy
kedvenc vizükbe mártózhassanak. A wellness napjainkban talán az egész világon a
leggyorsabban fejlődő iparág, mely a szabadidős tevékenységre építve alakult
ki, de ma már szellemisége kihat a teljes emberi tevékenység minden formájára.
Meghatározza környezetünk kialakítását otthon és a munkahelyen egyaránt, hat
étkezési és alvási szokásainkra, öltözködésünkre és viselkedési formáinkra
egyaránt.
Wellness,
mint mega trend
Paul
Zane Pilzer az amerikai gazdaságkutató, aki Ronald Reagan és George Bush
elnökök személyes tanácsadójaként is tevékenykedett, "Nutrition for LIFE"
riporterének adott interjújában a wellnessről, mint a jövő megatrendjéről, így vélekedett:
-
„Hol látható
előre a következő nagy lehetőség?
-
A wellness üzleti
lehetősége 2010-re el fogja érni az 1 billió USD értékű forgalmat az USA-ban.
-
Mit is nevezünk
WELLNESS terméknek?
-
Azokat a
termékeket, amelyeket akkor vásárol meg az ember, amikor még nem beteg!
Határozzuk
meg, mi is a mai egészségügy (egészség-üzlet, egészségipar): ez valójában nem
más, mint "betegségügy" (betegségi tüneteket kezelő ipar: mivel az
ember általában akkor keresi fel ezeket az intézményeket, ha már beteg...).
Elkap az ember valamilyen betegséget (észlel bizonyos tüneteket magán), vagy
valamilyen diszkomfort érzete támad, és akkor az orvoshoz fordul segítségért,
hogy minél előbb gyógyítsa ki belőle. Ezzel szemben a wellness hívőknek az a
véleménye: "Én egészségileg tökéletesen jól érzem magam, az életkoromnak
megfelelően jó a közérzetem, nincs semmi gondom a testsúlyommal, a hallásommal,
az erőnlétemmel, de ha lehet, még ennél is többet szeretnék.
Úgy szeretném érezni magam, mint 10 - 20 évvel ezelőtt, jobban kinézni, mint most, és sokkal jobb kondícióban lenni."
Úgy szeretném érezni magam, mint 10 - 20 évvel ezelőtt, jobban kinézni, mint most, és sokkal jobb kondícióban lenni."
-
Milyen most
jelenleg a wellness piac helyzete?
-
Ami meglepett
engem az az, hogy már jelenleg mintegy 200 milliárd USD forgalmat bonyolít le
ez az új iparág (fitnesz klubok, táplálék kiegészítők, vitaminok). Olyan
termékekről és szolgáltatásokról van szó, amelyeket az emberek önként
vásárolnak és fogyasztanak azért, hogy jobban érezhessék magukat. Érdekes
megjegyezni, hogy ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak a többsége, 10
évvel ezelőtt még teljesen ismeretlen volt a piacon. Ha előre tekintek, csupán
ezeknek a termékeknek a forgalomnövekedéséből mintegy 1 billió dolláros
forgalmat prognosztizálhatok a 2010-es évre. Ebben az előrejelzésben még nem vettem
figyelembe azokat az új termékeket és szolgáltatásokat, amelyek ma még csak a
kutatók laboratóriumasztalán találhatók.
-
Mi a mozgató rúgója ennek az iparágnak?
-
A II. világháború
utáni generáció tagjai most kezdenek el öregedni. Ahogyan idősödik az ember,
egyre gyakrabban jutnak az eszébe a fiatalkori slágerek, majd pedig az, hogyan
érezte akkor magát, mintegy 10 -20 - 30 évvel ezelőtt. Ez a generáció egyre
inkább vevővé válik az olyan termékekre, amelyek az öregedési folyamat
késleltetését segítik elő, és visszaadják az évtizedekkel korábbi közérzetet és
erőnlétet. Az öregedést senki sem tudja elkerülni. Vannak emberek, akik már
beletörődötten azt hajtogatják, hogy már csak egyre rosszabbul fogunk kinézni a
jövőben és egyre gyengébbnek fogjuk érezni magunkat. Másoknak viszont az a
véleménye, hogy nem kell ezt a véleményt elfogadni, és olyan termékeket
kezdenek el fogyasztani, amelyek érezhetően elősegítik az öregedési folyamatok
lelassulását.
-
Ma már bizonyos esetekben diszkriminatív
tényezőnek számít, ha valaki nem néz ki jól. Ez is a wellness iparnak kedvez?
-
Egész más ma már
a helyzet a diszkriminációt illetően. Korábban ebben az országban a
diszkrimináció alapját a faj, a vallás, vagy a származási ország képezte.
Jelenleg pedig, a testsúlytöbblet alapján történő diszkrimináció egyre
gyakoribb. Napjainkban az USA lakosságának 62 %-a túlsúlyos, vagy elhízott. 27
% az elhízottak száma. Elhízottnak az a személy tekinthető, aki kb. 20 %-al
súlyosabb az optimális testsúlyánál. Ahogyan elnézem a kaliforniai tengerparti
nyaralóm szomszédjait, azt tapasztalom, hogy nagyon jó kondícióban vannak. Az
idősebbek közül pedig többen napról napra egyre jobban néznek ki. Mindez arra
ösztönzött, hogy egy kutatást végezzek ezen a területen. Nos, amire rájöttem,
az egyáltalán nem egy kellemes dolog. Napjaink felső osztálybeli és magasan
képzett tagjai egyre karcsúbbakká és egészségesebbekké kezdenek válni, miközben
a közép- és alsó osztályba tarozók az egészség és a táplálkozás vonatkozásában
a perifériára szorulnak. Abban az időben, amikor én születtem, mindenki gazdag
és kövér ember szeretett volna lenni.
-
Milyenek a wellness ipar gyors növekedési
lehetőségei az olyan iparágakhoz képest, mint pl. az Internet, vagy az
árutőzsde?
-
A wellness ipar növekedési
sebessége minden bizonnyal meg fogja haladni, a népgazdaság bármelyik gyors
fejlődésben lévő ágazatáét. Mivel valamennyien idősödünk, soha nem következhet
be az az állapot, amikor azt mondhatjuk, hogy már eléggé megerősödtünk, és
elegünk van a Wellness termékekből. Az ember állandóan többet szeretne, és
többre vágyik. Érdekes viszont megfigyelni, hogy az iparcikkek esetében mindig
bekövetkezik egy telítettségi állapot. Ha például vesz az ember egy új
számítógépet, nem fog a következő héten egy másikat venni. Vagy, a frissen vásárolt
vadonatúj autóját sem fogja rövid időn belül egy újabbra lecserélni. Ezzel
szemben viszont, ha a megvásárolt termékektől valóban javulás következik be az
egészségi állapotunkban, akkor remekül érezzük magunkat, mindenkinek
beszámolunk erről a "felfedezésünkről", és sietünk venni egy másikat
is, hogy még inkább jobb legyen a közérzetünk, az erőnlétünk és az egészségi
állapotunk. Tehát itt van egy vadonatúj iparág, amely még csak a kialakulásánál
tart. Egyrészről elmondható, hogy a wellness termékek és szolgáltatások
(táplálékkiegészítők és fitnessz klubok, wellness panziók) forgalma már
jelenleg is mintegy 200 milliárd USD. A különféle vitamin- és egyéb
táplálékkiegészítő készítményekre ebből 70 milliárd USD jut. El lehet
gondolkozni azon tényen, hogy ezzel szemben a "betegségipar" viszont
mintegy 1,3 billió USD forgalommal büszkélkedhet, többnyire csupán azért, mert
lehetősége nyílik a lakosság vitaminokban és egyéb tápanyagokban való
alultápláltságának kihasználására. Az USA lakossága minden más egyébre évente
mintegy 8 billió USD-t költ el.
-
Tehát az Internethez és a tőzsdéhez
hasonlóan, a közeljövő szenzációs jövedelemteremtő lehetőségét a wellness ipar
fogja jelenteni?
-
Minden kétséget
kizáróan ez fog bekövetkezni. Arra szeretnék emlékeztetni, hogy a wellness
termékek és szolgáltatások kifejezetten végfelhasználói fogyasztásra
alkalmasak. Az Internet vállalkozások révén a költségek tovább csökkenthetők.
Az Internet használatának előnye abban rejlik, hogy különféle költségcsökkentő
megoldások alkalmazását teszi lehetővé. Az Internet viszont személytelen
jellegéből adódóan képtelen felvidítani egy gyermeket, nem alkalmas arra, hogy
megetesse az éhező embereket, vagy meleget varázsoljon a lakásukba. A wellness termékeknek közvetlenül érezhető
az előnyt jelentő, jótékony hatásuk. Ezért állandó késztetése van az embernek
arra, hogy többet fogyasszon belőlük.
-
Befejezésül, mit tanácsolna szívesen a
hallgatóknak, amire okvetlenül érdemes lesz visszaemlékezniük?
-
Javaslom a kedves
hallgatónak, hogy gondolkodjon most egy pillanatra el a saját jelenlegi,
valamint gyermekei és szeretett hozzátartozói egészségi állapotán, és
fogalmazza meg, mit tehetne annak érdekében, hogy egészségesebben éljenek
ezután. Mivel segíthetné elő, hogy jobban nézzen ki, hogyan vethetne véget az
állandó panaszkodásnak, mely szerint nincs módunkban semmit sem tenni az
öregedés és az elhízás ellen. Végül is, miként vehetnénk kezünkbe az életünk
irányítását.”[8]
A cikk jó példája annak,
hogyan változott át az alig több mint száz évre visszatekintő szabadidős
tevékenység előbb szolgáltatássá, napjainkban pedig már igazi tőkeerős üzleti
iparággá. A szabadidő nagysága és kihasználhatósága sok ember számára
teremtette meg a lehetőségét arra, hogy személyiségét kifejezhesse és vágyait
kiélhesse. A szabadidő segít egy magasabb minőségi életforma kialakításához,
hozzá segíti az egyént személyiségének fejlesztéséhez és színesíti a
hétköznapokat. Ma már a szabadidőt számos módon eltölthetjük, sportolhatunk,
üdülhetünk, képezhetjük magunkat, alkothatunk vagy akár szórakozhatunk is. Az
emberek sokfélék és a szabadidejük eltöltése is sokfél. Van, aki a lehető
legtöbbet hozza ki, a munkaidőn túli tevékenységeiből és van, aki számára a
szabadidő pusztán dologtalan időtöltést takar és megelégszik a legkényelmesebb
és legolcsóbb szabadidős tevékenységgel, a TV- vel. A szabadidő olyan kincs,
amivel jól kell tudni gazdálkodni, mert segítségével egy teljesebb és boldogabb
élet élhető. A 19. század végéig csak a gazdag embereknek adatott meg, hogy
tevékenységeiket vágyaikhoz és érdeklődésükhöz igazítsák, bár a tradíciók és a
társadalmi elvárások számukra is sokszor szűkös keretet szabtak. A ma embere
szerencsésnek érezheti magát, bár számos esetben kell a mindennapok során
számos akadállyal megküzdenie, mégis kellő szorgalommal, kitartással és a
szabadidő jól felhasználásával lehetőségei korlátlanok csak tudnia kell vele
élni.
Felhasznált irodalom
-
Bukodi Erzsébet
PhD (KSH) : Időfelhasználás és szabadidő 2005 – idézet
-
Falussy Béla:
Társadalmi idő-szabadidő – idézet
-
http://paul-zane-pilzer.blogspot.com
[1] Rekreáció: latin eredetű
szó. Jelentése iskolai szünidő, felüdülés, kikapcsolódás
[2] vurstli: vidámpark,
mutatványosokkal, bábszínházzal, árusokkal
[3] szociabilitás:társas
kapcsolatok kialakítása, fenntartása, közösségi kommunikáció
[4] szakrális: vallási
[5] korzó:sétány, utca,
amelyen a város népe sétálni szokott.
[6] Falussy Béla: Társadalmi
idő-szabadidő - idézet
[7] Bukodi Erzsébet PhD (KSH)
: Időfelhasználás és szabadidő 2005 - idézet
[8] http://paul-zane-pilzer.blogspot.com/
