Napjainkban az IQ
teszteknek az a legfőbb funkciója, hogy segítségével megmérjék ki milyen okos,
mekkora az intelligencia hányadosa. Az így kapott érték pedig elménk minőségét
értékeli és így vagy úgy, de beskatulyázza. Szerencsés helyzetben magas szám,
hurrá okos vagyok, míg ellenkező esetben egy erős béklyóval „gazdagodunk”. Pedig
a francia származású Alfred Binet, aki az IQ teszt megalkotója egyáltalán nem
ilyen szándékkal alkotta meg ezt a tesztet. Az ő célja az volt, hogy a teszt
segítségével kiszűrje azokat a gyerekeket, akik a hagyományos oktatási formában
nem voltak képesek megfelelően fejlődni, vagyis tesztjük eredménye alacsony
lett és új oktatási programok segítségével vizsgálta, hogy milyen módszertan
kell ahhoz, hogy a teszt eredményeik magasabb pontot érjenek el.
Bár Binet sem tagadta
soha, hogy a gyermekek szellemi képességei között egyéni különbségek vannak,
hitt abban, hogy a tanulás és a gyakorlás alapvető változásokat eredményezhet
az intelligencia területén. Napjainkban egyre több tudós ismeri fel, hogy
sokkal nagyobb mértékben vagyunk képesek egész életünk során fejleszteni
elménket és tanulni, mint ahogyan korábban sejtettük. Genetikai állományunk
természetesen egyedi. Temperamentumunk és adottságaink is eltérnek, ám a
tapasztalás, a gyakorlás és az egyéni erőfeszítések jelentősen befolyásolják,
milyen utat járunk be.
forrás: Carol S. Dweck:
Szemléletváltás a siker új pszichológiája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése