Ha egy varázspálcás jó
tündér lennék, akkor minden reményvesztett, megkeseredett és életével
elégedetlen embert azzal ajándékoznék meg, hogy pár napra újra 7 éves gyerekké
varázsolnék. Lássa úgy a világot, ahogy akkor látta, higgyen úgy, ahogy akkor hit,
és fedezze újra fel, hogy egyes dolgokat milyen nagyszerű érzés csak önmagunk
szórakoztatására csinálni és belefeledkezni.
A kisgyermekek
ösztönösen tudják, hogy mi az, amivel élvezet az idejüket eltölteni, illetve
azzal is tisztában vannak, hogy miképpen lehet valamit napról napra jobban
csinálni. Hosszú órákat képesek eltölteni rajzolással, ügyességet igénylő torna
és más mutatványok begyakorlásával, vagy akár egy labda ütögetésével és
rugdosásával. Senki sem mondja nekik, hogy ezt kell tenniük, mint ahogyan
jutalmat sem ígér senkis azért, hogy ezt teszik, egyszerűen csak csinálják, mert
ez jó nekik.
És miért lenne ezt jó újra megtanulni?
Amikor rajzolunk, a
fantáziánk szárnyra kap, és ilyenkor papírra vetjük, ami fogalakoztatja gondolatainka, a körülöttünk zajló dolgokat, de akár megeleveníthetjük terveinket és álmainkat is. Ez pedig nem csak jelenlegi helyzetünk felismerését segíti illetve önismeretünket fejleszti, de lehetőséget teremt számunkra fontos és
elérendő célokat is megfogalmazni, kitűzni.
Amikor testünk
képességeinek felfedezésével foglalkozunk, például fára mászunk vagy épp erőnket
és hajlékonyságunkat igénylő mutatványokat csinálunk, akkor a test és szellem
egységbe olvadva segít képességeinket felismerni illetve mutat utat, hogy merre
érdemes újabb kihívásokat keresni, hol lehet újabb sikereket bezsebelni.
Amikor labdázunk, nem
csak egy eszköz használatát sajátítjuk el, hanem megtanulunk mennyiségi és
minőségi célokat is kitűzni, melyeket kitartó és szorgalmas munkával képessé válunk elérni, vagyis a kihívást legyőzni. Az elért sikerek, pedig ösztönzőleg hatnak az újabb és újabb kihívások kereséséhez, nagymértékben növelik önbecsülésünket és segítenek mások tiszteletét is kivívni.
Mindezeket figyelembe
véve, akkor mit is tanulhatunk 7 éves magunktól?
Először is
megtanulhatjuk újra a dolgokat saját örömünkre végezni, vagyis másoktól
függetlenül autotelikus[1]
élményekkel életminőségünket és boldogság szintünket jelentősen emelni. Másodszor
képessé válunk helyzetünk felismerése mellett új terveket és célokat
megfogalmazni, illetve megtapasztalhatjuk azt is, hogy milyen zamatos tud lenni a kitartó munkával szüretelt gyümölcs.
Ezért varázspálca híján
arra buzdítok minden kedves olvasómat, hogy merüljön el időként a gyermekek
világába, figyelje meg őket, amikor játszanak, vagy merüljön el saját
gyermekkori emlékei között, és mindent, amit ott talált mentse át és tanítsa
meg újra felnőtt énjének.
[1] Öncélú; Olyan tevékenységet
jelent, melyet önmagáért csinálunk, amikor nem valamilyen haszon elérése a cél,
csupán a tevékenység végzése okoz örömet. http://idegen-szavak.hu/autotelikus
2017. március 30.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése