Az előző írásomban már
említettem, hogy társas lények vagyunk. Férfiak és nők egyaránt vágynak arra,
hogy kiteljesedhessenek egy párkapcsolatban. Ha most női olvasóként, azt
gondolod, hogy ez nem így van, mert a tapasztalatid az ellenkezőjét súgják
neked, akkor hadd áruljam el, hogy csak az elmúlt pár napban számtalan férfi
szájából hallottam, hogy igen is piszkosul vágynak ők is szerelemre.
Na már most, ha ez így
van, akkor miért is él ennyi nő és férfi magányosan? Miért is nem tudnak egymásra
találni? Miért is hangzik el mindkét fél szájából oly gyakran, hogy hol tudnék
ismerkedni vagy az, hogy hol találom meg végre az igazit?
Sajnos a mai modern
társadalmunk lényegesebben magányosabb, mint amilyen a korábbiak voltak. Nincs
hagyományos társadalmi élet és még a szomszédok is képesek egymás mellett
köszönés nélkül elmenni, beszélgetésbe meg végképp nem bonyolódni. Minél
nagyobb városban lakik valaki, annál beszűkültebben és magányosabban telnek a
napjai, míg a kis közösségben élőknél a potenciális alanyok száma okoz problémákat.
No sebaj, ott a világháló
és egyből megnyílik a világ csak győzzön az ember válogatni. Ha ha ha! Oké,
megnyílik, de mit is lehet találni ott? Egy jó kis zsákba macska játékot, ahol
szinte senki sem nyer semmit. Vajon ez azért lenne így, mert a világhálót elsősorban
csak értéktelen lúzerek használják? Á dehogy, itt is épp annyi értékes ember
van, mint mindenhol máshol.
A probléma sokkal inkább
az, hogy akinek már sérült a szíve, érték már csalódások, az elkezd maga köré
falakat építeni és felvesz egy biztonságos álarcot. Elrejti személyiségének
érzékeny részeit és felnagyítja azokat az attitűdjeit, amelyek segítenek
védőbástyáit megőrizni. Ez persze pompás dolog, amennyiben a cél az, hogy senki
se vegye be a várat, de lássuk be, a legtöbb ember mégis csak arra vágyik, hogy
valaki végre támadásba lendüljön érte és egy győzelmi ostromnak köszönhetően végre
megadhassa magát a boldogságnak.
Nyilván nem árulok el
azzal titkot, hogy a legjobb erődítményeket az internet segítségével lehet
felépíteni, vagyis aki itt találja meg a célpontját annak igen csak komoly tüzérséget
szükséges a győzelem reményébe bevetni. A szemtől szembe helyzetek már sokkal, több
eséllyel kecsegtetnek, csak hát ilyenkor sem könnyű felismerni az attitűdök
mögött rejtegetett értékeket.
Mindezek fényében a
párválasztás első szűrője nem a jól elrejthető belső értékek, hanem ebből
kifolyólag a mindenki számára észrevehető külsőségek lesznek. Ezzel viszont az
a gond, hogy sokkal kevesebb szép illetve gazdag ember van, mint amennyien az átlagosak
vannak, és így elkezdődik egy olyan versengés, ahol csak kevesen nyerhetnek,
míg a többiek csak egy újabb kudarccal gyarapodnak.
Viszont ha nem csak a
külsőségek, de a belső érékek is láthatóvá válnának, akkor hatalmasat bővülne a
potenciális társak száma, ami pedig azt az eredményt hozná, hogy sokkal többen kapnának
esélyt arra, hogy rátaláljanak a párjukra. De vajon akkor hogyan lehetne
lerombolni a félelmekből, önbizalom hiányból és csalódásokból épített falakat, hogy
aztán nagyobb sansszal indulhassunk megtalálni a társunkat?
Hát bizony ez nem egy
könnyű út, mégis arra biztatnék mindenkit, aki a boldogságát, vagyis a párját
keresi, hogy induljon el rajta, mert nagy valószínűséggel így hamarabb célba ér
majd. Ha pedig hallgatsz rám és belevágsz ebbe a kalandba, akkor fogad tőlem
szeretettel hamuba sült pogácsa helyett ezt a néhány tippet útravalónak:
- Felejtsd el a skatulyákat! Ez leginkább úgy tud egy kezdődő kapcsolatot beárnyékolni, amikor az új ismerősöd valami olyat tesz vagy mond, ami benned kellemetlen emlékeket idéz meg. Ilyenkor sajnos hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy Áhá!- szóval ő is olyan, és már el is könyveltük. Kérlek, ne gondolkozz sablonosan, mert minden ember egyedi. Lehet, hogy vannak dolgok, amikben hasonló, de biztos, hogy sok minden másban viszont egészen mást fogsz tapasztalni.
- Adj időt magatoknak! A félelemből húzott falakat nem lehet az egyik pillanatról a másikra lerombolni, ezért ha nem adtok és hagytok egymásnak elég időt, akkor bizony azok a falak nem fognak leomlani és akkor nem is lesz alkalmatok egymás kincseit felfedezni.
- Legyél rá nyitott! Ha csak, azt keresed valakiben, amiről már tudod, hogy neked jó, akkor megfosztod magad attól, hogy olyan dolgokat is felfedezhess, amiről korábban az eszedbe sem jutott. Figyeld meg reakcióidat, és amikor úgy érzed, hogy kaptál valami jót, akkor örülj neki és dédelgesd magadban, mert az már a tiéd!
- Mutass iránta érdeklődést! A legkönnyebben úgy tudsz a falak mögé bekukucskálni, ha megismered, mit szeret csinálni és miről szeret leginkább mesélni. Érdeklődj a mindennapi dolgai iránt, ha pedig van hobbija, akkor csatlakozz hozzá és figyeld meg milyen az, amikor élvezettel csinál valamit!
- Kommunikálj őszintén! Itt most nem arra gondolok, hogy mondj el magadról mindent, hanem sokkal inkább arra, hogy ne várd el senkitől, hogy gondolatolvasó legyen. Ha valami tetszik neked, akkor jelezz vissza, hogy ez jó volt neked, ha meg valami nem tetszik, akkor azt is mond meg, mert csak így van esélyetek egymáshoz közelebb kerülni és összecsiszolódni!
Az igazi kérdés így nem
az, hogy hol lehet párt találni, mert szerintem bárhol, ahol férfiak és nők
megfordulnak, hanem sokkal inkább az, hogy képes vagy-e falakat áttörni és a
mélyben húzódó kincseket a felszínre hozva megtalálni a párodat?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése