Mi a hatékony tanítás titka? A jó didaktikai modell kiválasztása vs. a rátermett tanár

Mi a hatékony tanítás titka? Erre az én válaszom az, hogy olyan diákokat kell maga köré gyűjteni egy tanárnak, akik tanulni akarnak. Mert választhat egy tanár bármilyen didaktikai módszert vagy lehet bármilyen rátermett, tanítani csak azt lehet, akiben erre igény merült fel. De félre téve most ezt az „aprócska” észrevételt, a tanulás folyamatában mégis csak fontos szerepet játszik a tanár személyisége és felkészültsége. Tételezzük fel, hogy van két olyan szerencsés helyzetben lévő tanárunk, aki sikeresen vették körbe magukat olyan diákokkal, akik szeretnék az adott témában mindnél jobban tudásukat elmélyíteni, a különbség csak a két tanár személyiségében és felkészültségében van. Vajon melyik tanár lesz a tanítás folyamatában hatékonyabb, és mi az, ami ezt a hatékonyabb oktatást elősegíti?

Természetesen a legszerencsésebb helyzet az lenne, ha mindkét tanár nem csak kiváló didaktikai módszertani ismérvekkel rendelkezne, hanem személyiségjegyei is magán viselné egy jó tanár ismérveit. Egy jó tanárnak képesnek kell lennie oly módon átadni tudását a megfelelő didaktikai módszer kiválasztásával, ami egyszerre igazodik, az átadandó tananyag milyenségéhez illetve mennyiségéhez, a tanulási környezet sajátosságaihoz, az oktatandó diákok személyiségjegyeihez és elvárásaihoz egyaránt. De lássuk be, sajnos ez az ideális állapot ritkán valósul meg, mert van, hogy egy tanár didaktikai ismeretek terén kimagasodik, és számos elismert tudományos cikket publikál, miközben elméleti tudása a gyakorlatban megbukik, de arra is van példa, hogy valamely szakma sikeres szakértője mindenféle didaktikai ismeret nélkül kerül be az oktatás világába, és ennek ellenére is hatékonyan képes tanítani.

Példánkra visszatérve ruházzuk fel az egyik tanárunkat kimagasló didaktikai módszertani ismeretekkel, míg másik tanárunk rendelkezzen olyan karizmatikus egyéniséggel, mely erőteljes ösztönző és motiváló erővel bír diákjai számára. Ezen ismeretek alapján nehéz lenne a két tanár egymáshoz viszonyított eredményességét megjósolni, hiszen mindkét esetben olyan interperszonális kapcsolati reakciók zajlanának le a tanár és a diákok között, melyek ezt az eredményt képesek lennének pozitív vagy negatív irányba eltolni, ezért most ennek a végeredményét szerintem nem is érdemes a továbbiakban találgatni. Ami miatt mégis érdemesnek tartottam ez irányú nézeteimet kifejteni, az nem más, mint a távoktatás speciális formája.

A távoktatás folyamatában az interperszonális kapcsolatok a minimálisra szorítódnak, aminek eredményeképpen a tanárok személyiségjegyei is háttérbe szorulnak, és ez esetben a hatékony oktatásnak nem lehet más az alapja, mint a megfelelő didaktikai eszközök használata. Lehet arról vitatkozni, hogy a hagyományos oktatási módszerekhez képest a távoktatás hatékonysága hol helyezkedik el, de azzal nyílván mindenki egyet ért, hogy a távoktatás nem nélkülözheti a legkorszerűbb didaktikai módszereket a hatékony működéshez. De milyen szempontokat is kell figyelembe venni a hatékony didaktikai modell kiválasztásánál távoktatás esetén?

Saját példámból kiindulva nagyon fontosnak tartom a hagyományos oktatási modelleknél a tanulók reflexióinak figyelembe vételét az oktatás menetében, mely nemcsak visszaigazolást ad egy tanárnak arról, hogy a diákok a tananyagból mit értettek meg, hanem segíti őt abban is, hogy felmérje milyen eszközök használata az adott témában a legcélravezetőbb. Ezekre a reflexiókra a távoktatás során még nagyobb szükség van, kezdve egészen onnan, hogy a tanárnak tudnia kell, hogy pontosan milyen alapokra is építhet, és a későbbiek folyamán az új tudást mennyire sikerült a távoktatásban tanuló diáknak elsajátítani, van-e esetleg olyan területe mely további magyarázatra szorul.

Véleményem szerint egy jó didaktikai modell a távoktatásban úgy alakulhat ki, ha már egy meglévő modellt, vagy esetleg több modellt kombinálva úgy építjük fel tervszerűen az elsajátítandó tananyagot a diákok számára, hogy figyelembe vesszük a rendelkezésre álló időt, az elérendő célt, és a meglévő eszközöket, miközben az oktatás folyamatában folyamatosan teszteljük céljaink megvalósulását tesztek és reflexiók segítségével. A tesztek és reflexiók nyújtanak segítséget a már meglévő didaktikai módszereink korrigálására, javítására illetve új didaktikai módszerek kialakulását is eredményezhetik.