IKT kompetenciák olasz tanárok számára

Képzési vezetőkként az olasz tanári gárda bővítését tervezzük. Képzési programjaink távoktatási formában működnek, így az újonnan csatlakozó tanároknak is szükséges, hogy rendelkezzenek a távoktatáshoz szükséges IKT kompetenciákkal. Annak érdekében, hogy az újonnan csatlakozott kollégák sikeresen tudják végezni munkájukat, szerveztünk számukra egy 30 órás képzést, ahol egyfelől lehetőségük nyílik megismerkedni képzéseink gyakorlatával, illetve ahol tudásukat felfrissíthetik és egyeben gyarapíthatják is.  
A képzés első lépéseként a tanárok IKT ismereteinek és kompetenciáinak felmérését céloztuk meg, illetve a távoktatás didaktikájáról való tudás és elképzelések megismerése. Fontos szempont még a képzés kezdetén annak a felmérése is, hogy hogy az új kollegák, miképpen gondolkodnak a távoktatás didaktikájáról, illetve milyen különbségeket vélnek a hagyományos kontakt tevékenységre épülő órák illetve a távoktatásban zajló oktatási folyamatok között és miképpen viszonyulnak e két oktatási környezet közti különbséghez.

Képzés időtartama:
A képzés 30 óra

Az IKT ismeretek felmérése a következő területekre terjedt ki:

• Általános felhasználói ismeretek feltérképezésére ( world, excel, web2-es alkalmazások, e-mail, skype stb… )
• Oktatási folyamatban használt-e már számítástechnikai eszközöket?
• Ha igen, akkor hol és miképpen?
• Ha nem, akkor mi volt ennek az oka?
• Milyen elektronikus eszközöket használ kommunikációra, és milyen gyakran?
• Mi a véleménye az internet szerepéről az oktatási folyamatban?

Előzetes tudásfelmérés a távoktatás didaktikai ismereteiről:

• Változik-e a tanári szerep a távoktatási folyamatban, és ha igen miben látja a változást?
• Milyen elektronikus eszközöket illetve alkalmazásokat használna egy távoktatási nyelvképzés során?

A hagyományos és távoktatási környezetről való előzetes gondolkodás felmérése:

• Milyen különbségeket lát a távoktatási és a hagyományos oktatási környezetben?
• Mit gondol mely tanári kompetenciák dominálnak jobban egyik illetve a másik esetében?
• Melyik környezetben érezi magát jobban és miért?

Az előzetes gondolatok és ismeretek felmérése után a képzés során lehetőség nyílik így a számunkra, hogy új oktatóink továbbképzése során ne csak új ismereteket adjunk át, hanem egyben előzetes ismereteikre reflektáljunk, illetőleg esetleges félelmeiket, vagy hiedelmeiket is eloszlassuk. Az eredményes munkához pedig erre nagyon nagy szükség van, hiszen napjainkban még rengeteg előítélet és idegenkedés övezi, a távoktatás során használt technikákat.

A következőkben a 30 órás képzés tartalmi célját, eszközeit illetve a tanári munkához szükséges kompetenciák fejlesztési területeit ismertetjük.

Az oktatóink számára a következő pedagógusi kompetenciák az elvártak, melyek egy részét az ISTE határozta meg:

• meg tudja tervezni és szervezni a tanulási folyamatot s azt képes azt irányítani
• képes a tanulók személyiségét is fejleszteni s azokat folyamatosan értékeli
• integrálja a szaktudományi és tantervi tudást
• elkötelezett a szakmai fejlődésért
• képes a szakmai együttműködésre és kommunikációra
• digitális állampolgárság kialakításának támogatása

A legfontosabb kompetenciák a távoktatásban az órán elhangzottak tükrében:

• A tanulásban és kreativitás kibontakoztatása és fejlesztése
• A digitális kor tanulási folyamatának és értékelésének tervezése fejlesztése
• A digitális kor munka és tanulási folyamatának modellezése
• Szakmai fejlődésben és vezetésben való részvétel
• Interakció és tartalom (tanulás menedzselése, tanulást segítő tartalmak és azok struktúrálása)
• Interakció és résztvevők – kommunikációja (precíz, speciális kódok, netikett, lehetőségek és korlátok)
• Tartalmak kiválasztása, rendszerezése
• Tanulási folyamat támogatása
• Eredményesség értékelése, visszajelzés, értékelés (feladat és felelősség) a tanár, mint tervező

-         pedagógiai, szakértő – kérdések, viták vezetése, vélemények ütköztetése, diákok véleményének összegzése, szakmai tartalmak kiválasztása

-         a tanár mint támogató, szociális – érzelmi támogatás, diákokkal való kommunikáció, folyamatos kommunikáció kialakítása

-         a tanár mint tanuló

-         a tanár mint szakértő, technikai – menedzselés, a tartalmak koordinálása, kurzusstruktúra megvalósítása, a technológia átláthatóvá tétele.

Az oktatóink számára a következő IKT kompetenciák megléte az elvárt:

• ismeri az IKT eszközöket, s képes azokat  alkalmazni, azok közül mindig a legmegfelelőbbet választja ki
• rendelkezik digitális írástudással és médiaműveltséggel
• tisztában kell lennie azzal, hogy egy-egy réteg milyen mértékben használja az IKT eszközöket

A képzés célja a sikeres tanár, melynek ismérvei a következők:

• Elfogadja a távoktatási környezetben megjelenő tanárszerep sajátosságait, illetve ki is használja annak speciális helyzetét az oktatási folyamatban.
• Őszinte tisztelettel: hiteles - azaz felkészült
• Képes élethelyzetek és pedagógiai jelenségek összekapcsolására - figyelembe veszi az oktatási folyamatban az előzetes ismereteket, tapasztalatokat
• Képes gördülékeny kommunikációra - bármely elektronikus eszköz használata során
• Nyitott - az információtechnológia használata minden nap újabb és újabb lehetőségeket teremt, melyeket érdemes megismerni és akár alkalmazni is.
• Rugalmas - alkalmazkodni tudó
• Megváltozott elvárásokhoz való alkalmazkodás képessége a távoktatásban nagyon fontos tanári kompetencia
• IKT-eszközök technikai és szociálpszichológiai jegyeit is ismerni kell – a pedagógiai folyamathoz konstruktívan illeszkedő döntések pedig meghatározóak a képzés sikerességében

Ennek szellemében képzésünk során új tanáraink ismeretinek bővítése során nem az az elsődleges szempontunk, hogy a legfejletebb technológiák megismertetése mellett elvárjuk, hogy csak is azokat használják, hanem az, hogy a rendelkezésre álló eszközöket a lehető leghatékonyabban használják fel az oktatási folyamatban. Olyan ismeretekkel rendelkezzenek az információs technológiai eszközök területén, melynek segítségével kedvükre bővíthetik munkájuk során a felhasználható eszközök repertoárját, a mindnél jobb eredmény érdekébe. Rendelkezzenek olyan ismeretekkel mely képessé teszi őket az egyre inkább elavulttá váló papír alapú tananyag e-learning rendszeréhez való átadaptálására, ahol már a tananyag nem tartalom, hanem felhasználói szempontok szerint csoportosítható. A képzés egyben arra is felkészíti a tanárokat, hogy a távoktatási folymatban már nem csak kizárólag ők a tudás átadói és közvetitői, hanem az ő szerepük itt már sokszor inkább csak támogató, mentoráló, ahol a felnőttek önálló tanulási folyamatának az elősegítése szintén nagyon lényeges szempont. A távoktatási környezetben az értékelés, visszacsatolás megváltozik és ezeket az oktatási folyamatban szintén figyelembe kell venni, hiszen az oktató és a tanuló a képzési folyamat során sokszer nem egy időben tanul illetve tanít, azaz nem csak a környezetben, de az időben is el vannak egymástól függetlenedve.

A tananyag szervesen épül a következőkben ismertetett tanulmány elveire:

Kárpáti Andrea – Hunya Márta : Kísérlet a tanárok IKT-kompetenciája közös európai referenciakeretének kialakítására – a U-Teacher Projekt

Tanárok informatikai kompetenciái – nemzetközi standardok

A National Educational Technology Standards for Teachers (http://cnets.iste.org/teachers/t_stands.html), mely az Egyesült Államok tanárai számára íródott, a kompetencia kérdésének gyakorlatiasabb megközelítéséhez nyújthat segítséget. Ez a standard a következő területek ismeretét fogalmazza meg követelményként:

• Technológiai eljárások és fogalmak ismerete
• A technológiával támogatott tanulási környezet és tanítási folyamat megtervezése, megvalósítása
• A tantervnek megfelelő technológiával támogatott módszerek és stratégiák alkalmazása a hatékony tanulás érdekében
• A tanulási folyamat technológiával támogatott követése, értékelése, adminisztrálása
• Szakszerű technológiával támogatott eredményes pedagógiai gyakorlat
• A szociális, etnikai, jogi és humán elvek információs technológiai környezetben való alkalmazása (ISTE 2000)[1]

Az IKT alkalmazásával kapcsolatos ismeretek

• Ismeri az oktatásban használt informatikai eszközöket és ezek főbb alkalmazási területeit.
• Képes önállóan kezelni a legelterjedtebb eszközöket (például nyomtató, szkenner, digitális kamera, digitális mérőműszerek).
• Képes kiválasztani és használni a szakterületén bevált szoftvereket (például szövegszerkesztő, táblázatkezelő, ábraszerkesztő, egyéb grafikus program, multimédiás tananyag). Ismeri és használja az ezekről szóló információs forrásokat, nyomon követi és lehetőség szerint kipróbálja az újdonságokat.
• Képes információkeresési és kommunikációs céllal használni az internetet és iskolája belső hálózatát. Magabiztosan használ levelezőprogramot, vitafórumot, szakmai levelezőlistát.
• Képes egyszerű hardver- és szoftverhibák felismerésére, segédletek alapján ezek elhárítását megkísérli, és tudja, hogyan, honnan kérhet segítséget.

Számítógéppel segített tanítási órák tervezése és végrehajtása

• Képes a tanulóközpontú, IKT-elemekkel gazdagított oktatási környezet megtervezésére és jelenlegi környezetének megújítására.
• Képes a szakirodalom és honlapok, kiállítások, szakmai rendezványek előadásai és bemutatói segítségével tantárgyához és tanulóinak érdeklődéséhez, képességeihez leginkább illő digitális tananyagokat, oktatási megoldásokat választani.
• Ismeri és használja a gyakorlást, prezentációt, mentorálást, szimulációt, problémamegoldást, közös munkát és kommunikációt támogató alkalmazásokat. Egyéni és a kollaboratív tanulást támogató szoftvereket egyaránt beépít oktatási programjába. A számítógépet a problémamegoldó és kritikai gondolkodás és az aktív tudásszerzés szolgálatába állítja.
• Támogatja a diákok online kommunikációját helyi és nemzetközi szinten egyaránt.
• A tanulók fejlettségi szintjének és tudásának megfelelő oktatási informatikai alkalmazásokat használ, s ehhez igyekszik információkat szerezni tanítványai IKT-kultúrájának tartalmáról és technikai színvonaláról. Támogatja a diákok innovatív IKT-használatát és lehetőséget ad kreatív, egyéni bemutatók és egyéb produktumok létrehozására. A diákok sajátos igényeit a lehetőségek szerint figyelembe veszi.
• Pedagógiai programjai készítésekor tanulmányozza a használni kívánt IKT-megoldásokkal kapcsolatos irodalmat, igyekszik megismerni és alkalmazni a jó gyakorlat példáit.
• Az egész tanév munkájába beépíti az IKT-eszközök használatát. Képes megítélni, hogy mely tananyagrészekhez milyen alkalmazások a legmegfelelőbbek, s így javítja az oktatás eredményességét, motiválóvá és érdekessé teszi a tanulást. Számítógépes eszközökkel is támogatja az interdiszciplináris oktatási programokat, integrált és komplex órákat.
• Értékeli a számítógéppel segített órák eredményeit, és a tapasztalatok alapján javítja oktatási informatikai módszereit.
• A tanórákra készülve is használja a számítógépet, például bemutatók, szóróanyagok, tesztek készítéséhez.
• A szülőkkel megbeszéli a számítógép helyes otthoni használatának lehetőségeit.

A tudástársadalomban dolgozó tanárnak általában véve jól kell tudnia használni a tanulásba bevonható IKT-eszközöket és forrásokat. Ezek listája tantárgyanként eltérő, de mindenképpen idetartoznak a szövegek, képek, szimulációk, számok kezelésére, a tanulási folyamatot monitorozására, bemutatók készítésére szolgáló eszközök és szoftverek, illetve a kommunikáció támogatására alkalmas technológiák, beleértve a virtuális tanulási környezeteket. A források kereséséhez a tanárnak rendelkeznie kell az internetes keresés és a tallózás, valamint a kritikus forráshasználat képességével. Tudnia kell, hol találhat releváns, inspiráló és akár azonnal használható anyagokat. A digitális kompetenciába az eszközök karbantartása is beletartozik, például a szoftverek installálása, a vírusvédelem, az adatbiztonság, a fájlkezelés.[2]

Az Európai Bizottság Oktatási Divíziója szakértői csoportjának ajánlásai szerint a következőket kell elérnünk a pedagógusképzésben ahhoz, hogy az IKT az oktatási kultúra része legyen:

• Az IKT-módszereket kontextusba helyezve, nem pedig leírásszerűen, tananyagként kell bemutatnunk a leendő tanároknak. (Példa: egy e-learning-keretrendszerben kell folynia a képzésnek, nem pedig előadásnak kell elhangzania az oktatási keretrendszerek működéséről.)
• Az óvodapedagógusok, a tanítók és a tanárok képzésében jelentős szerepet kell kapnia az IKT oktatási használata jó gyakorlatainak – a képzés során adott jó példa, a korszerű e-learning-környezet, az új digitális taneszközök kipróbálása a tanári munkára való felkészítés során a legautentikusabb módja a digitális pedagógia elterjesztésének.
• Az informatikai módszerek bemutatása nem korlátozódhat egyetlen tantárgyra, a pedagógusképzés teljes spektrumát át kell hatnia.

---

[1] http://www.ofi.hu/tudastar/karpati-andrea-hunya
[2] http://www.ofi.hu/tudastar/karpati-andrea-hunya-090930



A képzés finanszírozása
A képzés díja br.50.000 Ft, melyet a képzés sikeres elvégzését követően, a munkába állást követő öt hónap alatt szükséges törleszteni.

Képzési Program

A képzési program megnevezése	IKT kompetenciák olasz tanárok számára
A program besorolása	Szakmai kiegészítő képzés
A képzés során megszerezhető kompetenciák	IKT kompetencia fejlesztése A tanulásban és kreativitás kibontakoztatása és fejlesztése A digitális kor tanulási folyamatának és értékelésének tervezése fejlesztése A digitális kor munka és tanulási folyamatának modellezése Szakmai fejlődésben és vezetésben való részvétel Interakció és tartalom (tanulás menedzselése, tanulást segítő tartalmak és azok struktúrálása) Interakció és résztvevők – kommunikációja (precíz, speciális kódok, netikett, lehetőségek és korlátok) Tartalmak kiválasztása, rendszerezése Tanulási folyamat támogatása Eredményesség értékelése, visszajelzés, értékelés (feladat és felelősség) a tanár, mint tervező -    pedagógiai, szakértő – kérdések, viták vezetése, vélemények ütköztetése, diákok véleményének összegzése, szakmai tartalmak kiválasztása -     a tanár mint támogató, szociális – érzelmi támogatás, diákokkal való kommunikáció, folyamatos kommunikáció kialakítása -     a tanár mint tanuló -     a tanár mint szakértő, technikai – menedzselés, a tartalmak koordinálása, kurzusstruktúra megvalósítása, a technológia átláthatóvá tétele.
A képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei	A képzésbe való bekapcsolódás feltételei: tanári diploma, melyet az adategyeztető lap aláírása, és az eredetivel megegyező másolat igazol. A képzésen való részvétel feltételei: Képzés formája távoktatás, így a résztvevő személyes megjelenése nem kötelező. A felkészülést segítő feladatlapok kitöltése és visszaküldése elvárás a hallgatók felé.
A tervezett képzési idő	30 óra
A képzés formái (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás)	Távoktatás
A tananyag egységei, azok célja, tartalma, terjedelme, a tananyagegységekhez rendelt óraszám	A képzés célja, hogy a résztvevők alkalmazási területeit bővítése, a rendelkezésre álló eszközöket a lehető leghatékonyabban használják fel az oktatási folyamatban. Olyan ismeretekkel rendelkezzenek az információs technológiai eszközök területén, melynek segítségével kedvükre bővíthetik munkájuk során a felhasználható eszközök repertoárját, a mindnél jobb eredmény érdekébe. Rendelkezzenek olyan ismeretekkel mely képessé teszi őket az egyre inkább elavulttá váló papír alapú tananyag e-learning rendszeréhez való átadaptálására, ahol már a tananyag nem tartalom, hanem felhasználói szempontok szerint csoportosítható. A képzés célja,  hogy a résztvevők sikeres vizsgát tegyenek. A képzés tartalma (tanmenet): IKT kompetenciák olasz tanárok számára 1. alkalom: Hagyomás IKT eszközökkel való megismerkedés (például interaktív tábla, eolvasó, webkamera) 2. alkalom: Eszközhasználat: Facebook, Goggle +, Moodle alkalmazásának lehetőségei, előnyei és hátrányai 3. alkalom: Eszközhasználat: Ustream, SL alkalmazásának lehetőségei, előnyei és hátrányai   4. alkalom: Oktatástechnológiai kérdésekkel, a tananyag előkészítésével, feldolgozásával és kiválasztásával áll majd össze.   5. alkalom: Projektszemléletű tartalom, a várható eredmény. A felhasználói szoftver (szövegszerkesztő, kiadványszerkesztő, táblázatkezelő, adatbáziskezelők, grafikai-, böngésző-, prezentációs- és levelező programok) Információvédelem, számítógépvírusok, -férgek, trójai programok, vírusvédelem. A legfontosabb az olasz nyelvvel és az oktatással kapcsolatos oldalak (URL címek), oktatási és közművelődési adatbázisok, az elektronikus sajtó Jogi tudnivalók: adatbiztonság, hitelesség, tulajdonjog, internetjog, szerzői jog

A maximális csoportlétszám	20 fő
A képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírása	· Számonkérések formája: elméleti - gyakorlati · A képzés befejezésekor záróvizsga. ·  Megszerezhető minősítések: megfelelt/nem felelt meg. · Résztvevő megfelelt a képzésen, ha a záróvizsga tudásszintjét legalább 60%-ban sikeresen teljesítette. · Sikertelen teljesítés következménye: Ha a vizsgán a résztvevő nem teljesített sikeresen, akkor a résztvevő kérheti a számonkérés megismétlését két alkalommal, előre egyeztetett időpontban ingyenesen. Ha a résztvevő ezt nem vállalja, vagy mindháromszor sikertelenül teljesít, nem adható ki számára a sikeres  vizsgát igazoló irat.
A képzésről elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételei	A sikeres vizsgáról a résztvevő számára a képző intézmény tanúsítványt állít ki. Kiadásának feltételei: -      a résztvevő a képzés értékelési rendszerében rögzített elvárásokat teljesítette, és -      a résztvevő a felnőttképzési szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette
A képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, ezek biztosításának módja	Oktatói végzettség: Szakirányú felsőfokú végzettség és minimum 3 éves munkavégzés az oktatott szakterületen. Az oktató(k) alkalmazottként, vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony keretében végzi(k) tevékenységüket. Tárgyi feltételek: Számítógép, Internet.
Az előzetes tudásszint felmérés módja	Az előzetes tudásszint felmérés e képzési program része. Az IKT ismeretek felmérése a következő területekre terjedt ki: Általános felhasználói ismeretek feltérképezésére ( world, excel, web2-es alkalmazások, e-mail, skype stb… ) Oktatási folyamatban használt-e már számítástechnikai eszközöket? Ha igen, akkor hol és miképpen? Ha nem, akkor mi volt ennek az oka? Milyen elektronikus eszközöket használ kommunikációra, és milyen gyakran? Mi a véleménye az internet szerepéről az oktatási folyamatban? Előzetes tudásfelmérés a távoktatás didaktikai ismereteiről: Változik-e a tanári szerep a távoktatási folyamatban, és ha igen miben látja a változást? Milyen elektronikus eszközöket illetve alkalmazásokat használna egy távoktatási nyelvképzés során? A hagyományos és távoktatási környezetről való előzetes gondolkodás felmérése: Milyen különbségeket lát a távoktatási és a hagyományos oktatási környezetben? Mit gondol mely tanári kompetenciák dominálnak jobban egyik illetve a másik esetében? Melyik környezetben érezi magát jobban és miért?
Az alkalmazott tananyagok, segédanyagok és azok biztosításának módja	A képzés megkezdésekor a képző digitálisan, adja át a jegyzetanyagokat, mely tartalmazza az ajánlott irodalmat és a tanulást elősegítő segédanyagokat.