Reflexióm a 6. heti bejegyzésekre – az internet és értékrend, internetezés és kultúra témakörében

A heti blog bejegyzések az internet és értékrend, internetezés és kultúra témakörében, több ponton is megragadták a figyelmemet. Érdekes volt például számomra azok az eszmecserék ahol a sport és az internet közti összefüggéseket vitatták meg a csoporttársak, mint ahogyan a kommunikáció fejlődéséről szóló írások illetve a nonverbális kommunikáció szerepéről való írások is elgondolkodtattak.

Talán érthető módon szakmámból kifolyólag legelőször is a sport és az internet közti összefüggésekről osztanám meg gondolataimat. Én azoknak a táborát képviselem, akik úgy gondolják, hogy a sportolás szokások és az internet használata között a felnőttek életében nincs szoros összefüggésben egymással. Az ókori mondás „Ép testben ép lélek” ma épp úgy érvényes, mint egykor, ebből következően, ha valaki fejleszti tudását, igyekszik napra kész információkkal rendelkezni, melynek vitathatatlanul a legkorszerűbb módja maga az internet használat, akkor miért is ne érezhetné, azt hogy mozgásra is szüksége van? A tudás utáni vágy egyfajta minőségi igényesség, és ha valaki igényes önmagára egy téren, miért is ne lehetne más területen is igényes. Természetesen ezzel nem azt állítom, hogy akiben él a tudásszomj az feltétlenül szeret bármilyen sportot is rendszeresen űzni, de hogy nem teszi ezt meg azt nem magában az internetes tevékenységével kapcsolnám össze.

Felsorolok most néhány egyéb okot, ami sokkal nagyobb szerepet játszik a mozgásszegény életmódban, mint az internetezés. Az internetezést itt, mint szabadidős tevékenységként fogom kezelni, nem tanuláshoz vagy munkához kapcsolódó tevékenységként. Először is érdemes a szabadidős tevékenységek között aktív és passzív tevékenységeket megkülönböztetni. Az internetezés a tv nézéshez hasonlóan egyértelműen a passzív szabadidős tevékenységhez kapcsolódik. Az ilyenfajta tevékenységek nem sok szellemi és fizikai munkát igényelnek az embertől, viszont általában meglehetősen szórakoztatók. Itt a szórakoztatás valójában külső ingerek hatására jön létre, így erőfeszítést sem igényel. Ezzel szemben a sport már aktív szabadidős tevékenység, mely erőfeszítéssel jár és a kikapcsolódás, szórakozás élménye belső változások, fizikai cselekvések eredményeként képes csak megszületni. Ebből szinte már magától következi a válasz, miért is választják sokkal inkább a passzív kikapcsolódást az aktív helyett oly sokan, bár biztos vagyok benne, ha a testkultúránk fejlettebb szinten állna a jelenleginél, akkor még sem egyértelműen a passzív szabadidős tevékenység dominálna. Azzal a lehetőséggel most nem foglalkozok, hogy mi lenne, ha nem is lenne internet, mert internet van és kész.

Egy másik okát pedig abban látom a mozgásszegény életmódnak, hogy a sportolás társaságban legyen az egyéni vagy csapat sport sokkal kellemesebb, márpedig a sporttársak megtalálása kezdetben nem is olyan könnyű. Nehéz kezdőként belépni, egy már kialakult sportközösségbe, és elviselni lelkileg a kezdők ügyetlenkedését. A felnőttek sokkal nehezebben viselik a kudarcot, mint a gyerekek és éppen ezért hajlamosabbak is megfutamodni a kihívások elől. Szerencsés az, akit valaki kézen fog és bevezeti egy sportközösségbe. Ilyen esetekben viszont sokkal hamarabb születnek meg a pozitív élmények. A sport pozitív élményét pedig annál könnyebben tudja magának valaki felfedezni, mindnél több ilyen gyermekkori élményben volt része. Igazán nehéz feladat olyan embereket bevezetni a sport világába, akik gyermekkorukban soha sem sportoltak.

Felmerült a kommentekben, hogy az anyagi terhek is akadályozhatják a különböző sportokban való részvételt. Az igaz, hogy vannak költséges sportok, de aki keresi a lehetőséget találhat igazán kedvező árak mellett is lehetőséget a sporthoz, a futásról illetve a letölthető mozgásprogramok pedig tényleg nem kerülnek semmibe sem. Napjainkban pedig, amikor az információs társadalom korát érjük, kellő elszántsággal és az internet segítségével mindenkinek lehetősége van a lehető legmegfelelőbb mozgásprogramot megtalálnia, csak egy kicsit akarni kell J.

A blogok szintén sokat foglalkoztak ezen a héten az online kommunikációval. Vitatták annak előnyeit és hátrányait, illetve azt, hogy ki miben látja ennek a kommunikációs formának a szerepét. Aristoteles Politika c. művében így ír az emberi kapcsolatokról Kr.e. kb. 328 körül: "... az ember természeténél fogva társas élőlény... A társadalom természet szerint előbbre való, mint az egyes ember... Aki nem képes a társas együttélésre, vagy akinek autarkiája folytán semmire sincs szüksége, az nem része a társadalomnak, mint az állat vagy az isten..." Az emberi kapcsolatok létszükséglet-értékét tehát már az ókorban felfedezték. Jelentősége a valóság megismerésének előrehaladásával, az emberi kultúra gyarapodásával növekedett. A kommunikáció legegyszerűbb meghatározása: kommunikáció minden, amelyben információ továbbítása történik. Az emberek vonatkozásában ez kiterjesztendő (résztelezendő): információk, gondolatok, érzelmek továbbítására. Úgy is mondhatnánk: a kommunikáció segítségével, megfelelő szimbólumok, szimbólum-rendszerek használata mellett az emberek információk, érzések, gondolatok közös értelmezésére törekszenek.

A kommunikáció-nak négy alapfunkciója van mind személyközi, mind társadalmi vonatkozásban:

·         Információs funkció: a kommunikációs folyamat résztvevői között tájékoztatás történik, mely során tényeket, ezek magyarázatát közöljük. A közléshez fűződő érzések, illetve az érzések magyarázata is ide tartozik.

• Érzelmi funkció: a közlő személyiség belső feszültségeinek feloldására kerül sor az érzelmek kifejezésével. Elégedettség, öröm, bosszúság, aggodalom, bánat, lelkesedés stb. egyaránt ide tartozik, ugyanis a ki nem fejezett, visszafojtott pozitív érzelmek éppúgy feszültséget okoznak, mint a negatívak.
• Motivációs funkció: a kommunikációs folyamatokban a közlő fél a legtöbbször a fogadót rá akarja bírni valamire: cselekvésre, magatartásváltoztatásra, közös vélemény kialakítására, valamilyen körülmény, esemény, jelenség elkerülésére stb. E funkció leginkább a meggyőzés, a bátorítás révén jut kifejezésre.
• Ellenőrzési funkció: újabb kommunikációs kapcsolatfelvétel segítségével tudjuk meg, hogy az eredeti elérte-e célját? Ehhez azonban kommunikációs céljainknak nagymértékben tudatosnak kell lenniük. A funkció segítségével tárjuk fel kommunikációs partnereink indítékait.

Érdemes megvizsgálni, hogy a technikai eszközökön keresztül végbemenő kommunikációban a fenti alapfunkciók miképpen képesek érvényesülni, illetve csorbul-e a kommunikáció ezeknek az eszközöknek az igénybevételével. Az információs funkciót ezek az eszközök maradéktalanul képesek kiszolgálni. Az érzelmi funkciót a telefon vagy video chat is jól szolgálja, míg az írásos formátumban már előfordulnak félreértések. A motivációs funkció is technikai eszközön keresztül sokkal nehézkesebben valósul meg, mert míg az élőszóban a nonverbális megnyilvánulások erőteljesen segítik a sikeres kommunikációt, addig ezeket ebben az esetben nélkülözni kell. Az ellenőrzési funkció pedig adott szituációtól függően lehet egyben hatékonyabb illetve akár pedig rosszabb is. Mindezekből számomra azt következik, hogy a technikai eszközök használatában a legnagyobb kihívást az érzelmi funkciók kommunikálása jelenti. Éppen ezért szerencsés dolog az, hogy az írott szövegben egyre nagyobb teret hódítanak ma már a különböző hangulatot megjelenítő szimbólumok. Néhány példa ezekre Body Zoltán és Veszelszky Ágnes tanulmányából:  

·        Az első emotikon, vagyis a mosolyikon valódi írásjelekből áll: kettőspontból es zárójelből, és érdekessége, ha 90 fokkal balra fordítjuk, akkor fenn van a két pont es alatta a zárójel, amely valójában a szemet es a mosolygó arcot formázza. Sőt lehetünk meg kifejezőbbek az írásjelekkel, az orrot is belerajzolhatjuk :-).Ez az emotikon tehát egyértelműen az ember talán legfontosabb mimikai, érzelmi kommunikációjának, a mosolynak ikonikus (képszerű) jele.

• Kialakult ennek fordítottja, a „szomorújel” :(, illetve teljesebb formában :-(.
• Vannak azután bonyolultabb ikonikus formák, ilyen például a virágszál figuratív ábrája (amely még ikon, mert felismerhető): @–}– Ha talpara állítjuk, valóban virágszál. (Illetve könnyűszerrel tulajdoníthatunk ilyen jelentést a jelölőnek.)
• Vegyünk meg egy példát: a tűzhányó (Fudzsi): /*\ Ezt már forgatni sem kell, latjuk, hogy tűzhányó. Vagy a kiscica (ezt sem kell elforgatni): oQ.

Az ikonikus emotikon kétségtelenül nemzetközi műfaj, hiszen a példakent említett arckifejezések (mosoly, szomorúság), virág, tűzhányó es cica minden ember szamara felismerhetők. Ám lehetséges emotikonokkal, ugyanilyen „technikával” szimbolikus (nyelvi) üzeneteket is kifejteni. Ez azonban (egyelőre?) ritkább, mert kész rejtvény az ilyen szimbólumok fejtegetése. Emotikon-szimbólumoknak nevezhetnénk őket. A magyarországi mobiltelefon-szolgáltatok meg is jelentettek kis emotikon (sms-) szótárakat (pl. Ir6tsz. Sms-5letek es karakterminal mindenkinek. Westel, Park Kiadó, 2001, illetve: Sms - szótár. Vodafone, 2001). Az utóbbiban egészen „komplex” jelentésekre vannak jelek:

%-6 – agyilag zokni vagyok (’teljesen ki vagyok merülve’)

:?) – filozófus vagyok

00 – egy srác lődörög körülötted.

Világos, hogy ezek a jelek mar nem szűkebben vett emotikonok, hanem tartalmi közlések sűrítményei. Talán nem elhamarkodott megállapítás, ha úgy vélem, hogy ezek a „tömör” szimbólumok jóval kevésbé nemzetköziek, talán nem is ismertek szeles körben, es jövőjük is korlátozott. Ahogy a technika fejlődött, az említett emotikonok elkezdtek képpé válni, mozogni, átalakulni, s létrejött a dinamikus emotikon vagy animotikon (teljességgel a mi, a magyar szakirodalomban született elnevezéseink). De ha mar megjelentek a mozgó, dinamikus emotikonok, akkor az addigi, mozdulatlan emotikonokat is megneveztük. Ezek lettek a statikus emotikonok. A dinamikus emotikonok nem csupán kettőspont – kötőjel - zarójel karakterekből építkeznek, hanem színes mozgóképekből (gif- vagy png- formátumú képfájl). Ezek is leginkább arcokat mutatnak, de lehetnek például állatfigurák is. A jelenség páratlan szemiotikai érdekessége az, hogy az emberi kultúrában legfejlettebbnek gondolt alfabetikus írás ezekkel a jelekkel voltakeppen visszatér(t) az írásfejlődés kezdetéhez, a hieroglif íráshoz. Ugyanis a hieroglifa tekinthető piktogramos (azonosítható képet tükröző ikonnak/ szimbólumnak).[1]

            Végezetül arról se feledkezzünk meg, hogy a sportos test milyen fontos szerepet játszik a nonverbális kommunikációban, így ha felállunk a gép elől, és már nem emotikonok segítségével, hanem a való életben kommunikálunk, egy jó karban tartott test sokat segít, hogy kommunikációnk hatékonyan működjön.

---

[1] Bódi Zoltán–Veszelszki Ágnes: Emotikonok. Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban.

Magyar Szemiotikai Tarsasag, Budapest, 2006. 142 oldal + CD melleklet. Magyar szemiotikai

tanulmanyok 9.