Korszerű tanulási környezetek 2.

Nincs mit tenni be kell vallanom, hogy ezzel a bloggal egy kicsit megkéstem, de legalább lehetőségem van így egy olyan írást készíteni, melyben a csoport legújabb heti tudását megtudom jeleníteni. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy egy igazi konnektivista elmélet szerinti anyagot hozzak létre. Ennek szellemében az elolvasott blogok eszenciáját próbálom most itt megragadni.

A téma a korszerű tanulási környezetek illetve az azokban folyó oktatási tevékenység köré csoportosult. Szinte mindegyik blog Komenczi Bertalan Komplementer tanulási környezet ellentétpárjainak táblázata körű épült fel.

Tradicionális tanulási környezet - Progresszív tanulási környezet

Tények, szabályok, kész megoldások - Készség, kompetencia, jártasság

Zárt, kész tudás átadása - Egész életen át tartó tanulás-képesség

Forrás: iskola, tanár, tananyag - Különböző források integrációja

Tanári instrukció dominanciája - Inspiráló tanulási környezet, önálló

Kötött tanterv - Projekt alapú tanulás

Tanulás= fáradságos munka - Tanulás= érdekes vállalkozás

Osztályterem - Könyvtár és tantermen kívül

Osztálykeret - Könyvtár és tantermen kívül

Homogén korcsoport - Heterogén korcsoport

Iskolán belüli csoport - Iskolák közötti virtuális csoportok

Alkalmazkodás - Kreativitás, kritika, innováció

Külső szabályok követése - Belső szabályok kialakítása

Megfelelés a tanárnak - Megfelelés a standardoknak

Zárt, monomediális környezet - Nyitott, hipermediális környezet

Néhány gondolat a táblázat értelmezésről a különböző blogok íróitól:

• „Még az első 4 sorban lévő fogalmaknál nem is érzem annyira az ellentétet, de ott pl., hogy Tanulás = fáradságos munka vagy érdekes vállalkozás; nem tudom, hogy ezek egymás kiegészítői-e? Lehet, hogy mindennapi tapasztalataim miatt gondolom így, és azért érzem a fáradságos munkát pejoratívnak. Mert egyébként, miért ne lehetne egy kemény, fáradsággal végzett munka örömteli, érdekes? És akkor valóban kiegészítik egymást. De, amikor azt látom, hogy még a jó tanulók legtöbbje is (akik egyébként képesek erőfeszítést tenni) utál tanulni (finoman fogalmazva: nem szeret), akkor én erre asszociálok a fáradságos munka kapcsán. Vagyis így már ennek ellentéte az érdekes vállalkozás.”
• „Az nekem már kicsit cukormázas, hogy a progresszív tanulási környezetben a tanulás megítélése többé nem az, hogy "fáradtságos munka", hanem az, hogy "érdekes vállalkozás". Azért szívesen megkérdeznék néhány diákot, aki progresszív tanulási környezetben tanul...”
• „Ebből a táblázatból számomra a leginkább figyelemre méltó a tanulás fáradságos munkából érdekes vállalkozássá való transzformálódása. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy minden komoly tanulás kemény igénybevételnek teszi ki a tanulót, akkor is, ha az támogatva van bármilyen IKT vagy egyéb eszközzel. Kérdés, hogy mennyire beszélhetünk akkor érdekes vállalkozásról?”

Mint a fenti idézetekből is jól látszik a csoport fantáziáját erőteljese megmozgatta, hogy valóban lehetséges-e a fáradságos tanulásból érdekes vállalkozást létrehozni. Véleményem szerint ez bizonyos tanulók és bizonyos tananyagok mellett igen is lehetséges, de hogy minden tanulási folyamatot át lehessen ebbe az irányba terelni azt nehéz elképzelnem. Saját tanulási és tanítási tapasztalatomra támaszkodva azt mindenképen elmondhatom, hogy volt már olyan az életemben, hogy egy tananyag feldolgozásával illetve megtanulásával fáradságos munkával kellett megküzdöttem, de miközben vívtam a csatát nagyon is élveztem azt dolgot csinálni. És ez pedig leginkább akkor fordult velem elő, amikor a feladat megoldásának egy jó része saját kreativitásomra illetve saját magam igényszintjéhez volt igazítva, és gyakorlatilag csak rajtam múlott, hogy mekkora erőfeszítéssel milyen magas lécet akarok megugrani. Volt egy keret, de én állíthattam fel magamnak a mércét. A kreativitás megélése az alkotó munka pedig már véleményem szerint önmagában is élmény, éppen ezért ha egy tanárnak vagy egy tanulónak lehetősége van alkotni, az már önmagában is képes élményé válni, így én mindenképpen fontosnak tartom, hogy lehetőség szerint mindnél több esetben hagyjuk az egyéniséget és az alkotást kiteljesedni.

             Hogy a környezet milyen, ahol az alkotó illetve tanuló munka megvalósul szinte mondhatnám is ezek után, hogy teljesen mindegy, de mégsem teszem, hiszen a rendelkezésre álló eszközök, illetve a tanári szerepkör és önmagában a környezet, ha nem is feltétele egy alkotói tevékenységnek mégis jelentős mértékben tudja azt támogatni vagy rosszabb esetben gátolni. Jól példázza mindezeket az elképzeléseimet a reformpedagógiai irányzatok is, ahol a kreativitás és a környezet rendkívül fontos szerepet kap.

A blogok másik kedvenc témája maga A három tanulási modell: a behaviorista, a
kognitivista, és a konstruktivista volt. Talán itt elmondhatom, hogy ezeknek az elméleteknek a leírásával igazán új gondolatok nem láttak napvilágot, de ahhoz, hogy az új tanulási környezetekről illetve magáról a konnektivizmusról tudjunk gondolkodni, mégis helyén volt ezekkel az elméletekkel foglalkozni. A behaviorista tanulási modellnél a tanulás eredményességére a viselkedésből tudunk következtetni, és a tanulási folyamat mércéje is egyben maga viselkedésváltozás. A kognitivista elmélet szerint a tanulási folyamat középpontjában a mentális tevékenység áll, mégpedig úgy, hogy az új információ a meglévő tudással képes egységet alkotni, akkor új tudás fog keletkezni. A konstruktivista tanulási modellben pedig maga a problémamegoldás áll középpontban, de hogy a probléma valóban megoldásra kerüljön szükség van a másokkal való együttműködésre vagyis egy csoportra is.

De hol van akkor a konnektivizmus helye a tanulási elméletekben? Az biztos, hogy az előbbi három modelltől ez nagyban különbözik, így egyikbe sem tudnám besorolni. Akkor ennek tükrében azt kellene, hogy mondjam, hogy a konnektivizmus egy teljesen új modell, mely hamarosan negyedik elemként helyet fog követelni az előbbi három mellett? Valószínüleg nagyon okosnak érezném magamat, ha erre képes lennék válaszolni, de sem én sem a csoport erre a kérdésre a bejegyzések során nem tudott választ adni, de talán majd az elkövetkező előadások során erre is választ fogunk kapni.