Heti témánk
középpontjában most az ergonómia van. Az ergonómia legtömörebben megfogalmazva
nem más, mint az ember és a tárgyi világ közötti harmónia megteremtésének
alkalmazott tudománya. A szó eredeti jelentése (ergosz + nomosz: munka
törvénye) jelentősen átalakult. Az "ember - gép - környezet rendszer
fejlesztésének tudománya és gyakorlata" megfogalmazás napjainkban már
átfogja a tervezésben felhasználható emberi alapadatok, sajátosságok
feltárását, különféle módszerek kidolgozását, rendszerezését, és az ismeretek
gyakorlati alkalmazását is pl. a munkahelyek, eszközök, tömegcikkek
tervezésére.
A Nemzetközi
Ergonómiai Társaság előzetes meghatározásai alapján az ergonómia
definíciója a Magyar Ergonómiai
Társaság fordításában:
„Ergonómiai (vagy emberi tényezők) = az a
tudomány, amely az emberek és egy rendszer más elemei közötti interakciók
tanulmányozásával foglalkozik, és az a mesterség, amely elméleti alapelveket,
adatokat és módszereket alkalmaz a tervezésben, annak érdekébe, hogy
optimalizálja az emberi jólétet és az egész rendszer teljesítményét.”
„Az ergonómusok hozzájárulnak a
munkafeladatok, munkakörök, termékek, környezet és rendszerek megtervezéséhez
és értékeléséhez azzal a céllal, hogy kompatibilissé tegyék az embere
szükségleteivel, képességeivel s korlátival.”
Az ergonómia rendszerorientált tudomány, mely
napjainkban terjed ki az emberi tevékenység valamennyi területére. Holisztikus
megközelítést alkalmaz, amelyben fizikai, kognitív, szociális, szervezeti,
környezeti és más releváns tényezőket vesz figyelembe. Az ergonómia fő
szakterületei a következők:
·
Fizikai ergonómia: az emberi anatómiai, antropometriai, fiziológiai és biomechanikai jellemzőinek
fizikai tevékenységhez való kapcsolatával foglalkozik (munkapozíciók,
anyagmozgatás, ismétlődő mozdulatok, munkához kapcsolódó izom- és
csontrendszeri rendellenességek, munkahely kivitelezése, biztonság és
egészség).
·
Kognitív ergonómia: a mentális folyamatokkal foglalkozik, mint az észlelés, memória,
érvelés és motorikus válaszok, hogyan befolyásolják ezek az emberek közötti
interakciót és a rendszer más elemeit. (mentális munkaterhelés, döntéshozatal,
teljesítmény, ember-számítógép kölcsönhatás, emberi megbízhatóság, munkahelyi
stressz és tréning, amennyiben ezek kapcsolódnak az emberi rendszer
tervezéséhez).
·
Szervezeti ergonómia: a szocio-technikai rendszerek optimalizálásával foglalkozik, beleértve
a szervezeti felépítést, politikákat és folyamatokat (kommunikáció, személyzeti
(vagy csapat - "crew") erőforrás menedzsment, munkatervezés, a
munkaidő megtervezése, csapatmunka, részvétel, közösségi ergonómia,
együttműködés, új munkaparadigmák, virtuális szervezetek, távmunka,
minőségmenedzsment.)[1]
Az ergonómia tudománya mára már az oktatás
minden területében helyet követel magának, megjelenik a munkakörnyezet
kialakításában, mint padok, székek, megvilágítás, a tankönyvek, íróeszközök és
a többi munkaeszköz használhatóságában, és egyre fontosabb szerepet tölt be az
elektronikus tananyagok létrehozásában is. Az ergonomikus tervezés 5
legfontosabb szempontja, szakterülettől függetlenül: az anatómia, biomechanika,
antropometria, fiziológia, pszichológia. Egy tárgya csak akkor tud
maradéktalanul megfelelni az ergonómiai elvárásoknak, ha az ember anatómia
adottságainak megfelel, vagyis az ember mozgató rendszerének működését, azaz az
ízületekben végrehajtható mozgások terjedelmét és irányát figyelembe veszi, miközben
ügyel arra is, hogy a szervezet számára a legkisebb terhelést és megerőltetést
hozza létre. A jó bicomechanikai tervezésnél nem csak az anatómia szempontok,
de az antropometriás adatok figyelembe vétele is nagyon fontos szempont. Ennek
oka az, hogy bár anatómiailag szinte minden ember egyformának tekinthető,
antropometriás méreteikben jelentős eltérések vannak. Bár létezi egy átlagos
érték az antropometriás méretek tekintetében, de ha csak azt nézzük, hogy egy
ez már a férfiak és nők esetében is más-más értéket mutat, akkor látjuk igazán
milyen fontos szempont ez az ergonómiai tervezés esetében. A tárgyak használata
pedig fiziológiás hatásokat vált ki az emberi szervezetben, így fontos, hogy e
hatások is szempontként megjelenjenek a tervezésben. Az ergonómiában a
pszichológia is fontos szerephez jut, hiszen egyfelől érdemes szem előtt
tartani, hogy adott tárgy miképpen hat az érzékrendszereinkre, másrészt sokszor
ez a hatás nem is a tudatban, hanem a tudat alattiban jelenik meg, mely
jelentős mértékben képes a munka milyenségében visszatükröződni. Tehát mindezek
szellemében nagyon fontos, hogy a tervezés során figyelembe legyen véve Human
Factor, vagyis az emberi tényező, vagyis „A tervezés során figyelembe
veendő emberi képességek, korlátok és más sajátosságok ismeretanyaga”. Most nézzük meg ezeket a tényezőket egy
kicsit bővebben.
Az antropometria
célja a hatékony, biztonságos és kényelmes termékhasználat. Ennek eléréséhez a
következő lehetőségek állnak rendelkezésre a tervezési folyamatban:
- Szabványok (előírások, alapelvek, ajánlások, módszerek, adattáblázatok)
- Szakirodalmi adatok (nyomtatott és elektronikus források)
- Kutatás (mérés, megfigyelés, kérdőív)[2]
Az antropometriai elvek alkalmazását a gyakorlatban jelentősen
befolyásolja még, hogy a terméket egy vagy több felhasználó is használni fogja,
milyen populáció számára tervezünk és ez miként korlátozza a tervezhetőséget.
Fontos, hogy az eszközhasználatban milyen formában ölt testet az ember és a
termék kapcsolata, illetve mekkora erőkifejtés a kívánatos vagy még megengedett
ebben az interakcióban.
A fiziológia két irányból is befolyásolja a tervezést. Egyfelől magát
a munka fiziológiáját, másrészről pedig a környezet fiziológiáját is szem előtt
kell tartani. A munka fiziológiájában jelenik meg: az emberi energiaszükséglet,
az elfogadható terhelés, a táplálkozási szükséglet, míg a környezet
fiziológiájában: a fizikai munka környezet (klíma, zaj, rezgés, fény, színek,
stb.) illetve ezek optimalizálására való törekvések. A munkahely (és
munkamódszer) kialakításánál két célt kell figyelembe venni:
1. A dolgozótól megkövetelt teljesítmény ne
okozzon fizikai és pszichológiai károsodást „egészséges határok közé” kerüljön,
2. A dolgozó a képességeit a munkája során a
hatásfokkal fejthesse ki.
Ebből következik, hogy a munkahely kialakítás feladata bármelyik a
tevékenységhez szükséges tárgyi és emberi feltételek optimális biztosítása. A
tárgyi tényezők a tervezés során a munkaeszközök helyes kialakítása, munkahely
belső elrendezése, mikrokörnyezet.[3]
A pszichológia szintén két irányból hat a tevékenységre. Egyfelől
fontos jelentősége van magának a munka környezetének, illetve ugyan ilyen
fontos szempont maga az eszköz használata által kiváltott pszichikai tényezők. A
pszichológiai szempontok figyelembevételének a célja, hogy segítse az emberi
információfeldolgozás és döntéshozás képességét. Javítsa a termék és a
felhasználó közötti kognitív megfelelhetőséget, illetve fontos szerepe van
elektronikus úton megjelenő termékek esetében a felhasználói felületek
megjelenésében is.
Mint a fentiekben
ismertettem egy termék ergonómiai szempontok szerinti megtervezése nem kis
feladat lévén, hogy számtalan követelménynek és elvárásnak kell megfelelnie.
Nincs ez másképpen az elektronikusan megjelenő számítógépes oktatóanyagok
tervezésénél sem. A következőkben az elektronikus tananyag tervezésének
ergonómiai szempontjait próbálom meg felvázolni.
1. Első lépés az információgyűjtés. Fel kell mérni,
hogy a tanulók, akiknek az oktatási anyag készül, milyen pszichoszociális
jellemzőkkel rendelkeznek,milyenek a tanulási szokásaik, milyen informatikai
ismeretekkel rendelkeznek, milyen a téma iránti érdeklődésük, milyen a
számítógép irányába tanúsított beállítódásuk.
2. Az általános célok és követelmények tisztázásakor a
tartalomelemzés alapján el kell dönteni, hogy milyen tudásszerkezetet kívánunk
megvalósítani.
3. A tananyag tanulási egységekre bontás. A
tananyagelemzés során le kell bontani a tartalmat kis egységekre (nóduszokra),
amelyekből felépül a modul. Ügyelni kell az arányosságra, azaz ne bontsuk fel
túl apró részletekre a tananyagot, ugyanakkor ne legyen túlságosan terjedelmes
sem egy-egy modul, illetve nódus.
4. Médiaanalízis, médiakiválasztás. Tágabb értelemben a
médiakiválasztás az elektronikus megjelenítés változatai közüli választási
lehetőséget jelenti (hipertext, hipermédia, prezentáció, multimédia). Ezt
médiaanalízisnek nevezzük.
A médiakiválasztás meghatározó
általános tanulás lélektani szempontok:
·
Az emberi
tanulás, ismeretszerzés egyik alapvető mozzanata a szelektív észlelés. Ezért a
készítőnek azokat a lényeges jegyeket kell kiemelnie, amelyek elegendőek ahhoz,
hogy az észlelés megtörténjen.
·
Az emlékezetben
tárolás során a vizuális benyomások egy másodlagos kiegészítő emléktárolást
tesznek lehetővé.
·
Az új tanulást
eredményesen befolyásolhatják a régebben tanult ismeretek.
·
Az
ismeretszerzés hatékonyságát jelentősen befolyásolja az, ha a tanuló tisztában
van saját tanulási mechanizmusával.
·
A tanulás során
motiváció a hajtóerő. Motiváció nélkül csak nehezen megy végbe a tanulás.
5. Az egységek részletes kidolgozása során fel kell
dolgozni a fogalmakat és magyarázatukat
6. Az ellenőrzési és visszacsatolási technikák
kidolgozása során célszerű úgy felépíteni multimédiás alkalmazásunkat, hogy a
tanuló bármelyik pillanatban beépített példákon keresztül gyakorolhassa azt,
amit azelőtt megtanult. Ez egyben önellenőrzési lehetőség is. Jó
feladatmegoldás esetén fontos a dicséret, ami motiváló tényező lehet a további
tanulásban.
7. Kipróbálás. Miután elkészült a munkánk, ki kell
próbálnunk.
8. Módosítások során a folyamatos minőség-ellenőrzés
eredményeként a tesztelő szakemberek véleménye alapján elvégezzük a fejlesztés
közbeni változtatásokat.
9. Végső változat. A végső változatnak mind
stilisztikailag, műfajilag és futtatás szempontjából kifogástalannak,
hibátlannak kell lennie.
A programstruktúra
megtervezésének fő szempontjai és elemei:
·
Bejelentkező
kép (címkép)
·
Nyitókép
(welcome)
·
Főmenü (start)
·
Menüpontok
·
Alfejezet
·
Modulok/
nódusok/ epizódok
·
További
lehetőségek: súgó, demo funkció, tutor, névjegy.
Fontos, hogy a legfontosabb információk, amiket adott lap során közölni
akarunk, mindig a képernyő közepére kerüljenek, mert a felhasználó tekintete
ide fókuszál leginkább, illetve a menüpontok és alfejezetek lehetőleg a
képernyő baloldalán jelenjenek meg. A jó használhatóságot segíti elő a lapok
közti gyors átjárhatóság, a megfelelő szín és betűméret, az esetleges
piktogramok használata, illetve a képek. Egy jól funkcionáló elektronikus
tananyagot tehát nem csak tartalmát tekintve nem könnyű jól elkészíteni, hanem
ergonómiai kihívásainak sem könnyű megfelelni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése