A csoportmunka jéghegye a konnekt

Az elmúlt héten a résztvevőközpontú módszerek főbb típusaival foglalkoztam annak érdekében, hogy a hétvégén előadást tudjak tartani belőle. A feladat magára a csoportmunkára vonatkozott azon belül pedig a projekt és tréningmódszer bemutatást várta el tőlem. Ahogy készítettem az előadásom anyagát óhatatlanul is összehasonlítottam magamban az előbbi két módszerrel a konnektivizmust, mi az, amiben hasonlít az előző kettőhöz illetve miben tér el. Bejegyzésemben erről olvashattok most.

A csoportmunkáról általánosságban:

• A felnőttoktatásban egyre népszerűbb egy ismeretanyag vagy probléma csoportban való feldolgozása.
• A csoportmunka a tanulók aktivitásán alapuló módszer
• A feladatot vagy problémát a résztvevők az oktató közvetlen irányítása és részvétele nélkül, együttműködve oldják meg.
• A csoport a célok, és követelmények ismeretében dolgozza fel a kapott feladatot, oldja meg a problémát.

Ezek az állítások teljes mértékig a konnekt csoportmunkában is helytállóak.

A csoportmunka jellemzői:

• Ismeretfeldolgozás
• probléma megoldás
• közös megbeszélés
• A csoportmunkában meg van határozva:
• az elérendő cél
• a feladat tartalma
• A feladat feldolgozásának szerkezete
• a munkaforma és a tevékenység színhelyének paramétereit
• az elért eredmények bemutatásának módját
• az eredményeket értékelik.

A csoportmunka jellemzőinél viszont már találunk eltéréseket. Az ismeretfeldolgozás a konnektben is jelen van, a problémát szintén ebben a tanulási módszerben is fel kell dolgozni, na viszont a közös megbeszélés esetében a konnekt már eltér a hagyományos csoportmunkától. Míg a hagyományos csoportban a közös megbeszélés a feladat megoldása előtt történik, addig a konnekt csoportban mindenki egyénileg kezdi feldolgozni az ismereteket, megoldani a problémákat és oldja meg ezek után a feladatot. Amikor a csoport tagjai mind készen vannak a feladatukkal, csak akkor kezdődik meg a csoporton belüli diskurzus, a gondolatok megvitatása, egymás tudásának építése, mely jó lehetőséget biztosít ara, hogy mindenki saját gondolataival kezdetben befolyásolástól mentesen tudjon megnyilvánulni. Az egymásban elültett gondolatok ezek után egy új megoldást hoznak létre, mindenki akképpen építi be gondolatmenetében mások elképzeléseit, ahogy tudja vagy akarja és ez egy újabb megoldást hoz létre a feladat problémamegoldásában, ami itt is, mint az előzőekben egyéni munkán, de csoporttól ösztökélt módon valósul meg.

További különbség még, hogy a konnekt tevékenység során nincs meghatározva elérendő cél, bár az elvárás, hogy a csoport és az egyén tudása fejlődjön, illetve, hogy ez a fejlődés valamilyen tárgyiasult formában jelenjen is meg. Esetünkben ennek a tudásnak leginkább a közösen szerkesztett doksiban kéne megjelennie, és én bízom benne, még ha csak szárnypróbálgatás is, amit ott csinálunk, a konnekt csoportba fektetett munkák eredménye csak-csak megmutatkozik benne.

A konnekt munkában a feladat tartalma éppen ezért kevésbé van meghatározva, mint más csoportmunkákban, akárcsak a feladat feldolgozásának szerkezet, de a munkaforma és a tevékenység színhelyének paraméterei viszont igen pontosan elő vannak itt is írva. Az elért eredmények bemutatásának módja is jelentős különbséget mutat egy konnekt csoport esetében, mégpedig azért, mert míg a hagyományos csoportmunkába a feladat megoldása után mutatják be az eredményeket a csoportok, addig a konnektben az elért eredmények, illetve a megszületett elképzelések és gondolatok bemutatása folyamatos, mégpedig oly módon, hogy a csoport minden tagja képes ezeket nyomon kísérni, reflektálni rá és megvitatni. Ennek köszönhetően az eredmények nem csak a feladat teljesítésének végső fázisában látnak napvilágot, hanem folyamatosan, és ez véleményem szerint jelentős mértékben segíheti elő, hogy a végső eredmény kiemelkedően jó legyen. Azt még viszont nem tudom, hogy egy konnekt csoport munkáját ki fogja-e valaki értékelni, és ha igen akkor milyen szempontok szerint, de biztos vagyok benne, hogy erre meg fogom a választ kapni. Természetesen az iskolarendszeren kívüli konnekt munkában biztosan nincs külső kiértékelés, legfeljebb kritikai észrevételek esetleges külső megfigyelők részéről, de a mi esetünkben elképzelhető, hogy lesz kiértékelés.

Csoportmunka célja:

• egy téma teljes vagy részleges feldolgozása
• tények, fogalmak, összefüggések megismerése, megértése, megfogalmazása,
• adatok, információk, példák gyűjtése, értelmezése, rögzítése
• a feldolgozott anyag bemutatása, megvitatása
• a feldolgozás követelményszintű értékelése
• egy probléma megoldása;
• a probléma megfogalmazása,
• ötletbörze (a megoldás kialakítására),
• a megoldás lépéseinek megtervezése,
• a megoldás ellenőrzése, értékelése

A konnekt munkafolyamatban is teljesen azonos célok és elvárások vannak, mint egy hagyományos csoportmunkában, de mint a fentiekben leírtam a gyakorlati  megvalósulás más úton megy végbe.

Csoport kialakítás szempontjai:

·        Nagyság  4-5 fő (ok -  pedagógiai hatékonyság, a csoportdinamikai, irányíthatóság, kezelés)

·        A csoportok kaphatnak egymással azonos illetve egymástól eltérő feladatokat.

·        A felnőttképzésben a csoportkialakításnál ajánlott a rokonszenv-kapcsolatokat figyelembe venni.

·        Az oktatási szakasz elején, jó megoldás a csoporttagok kiválasztását a véletlenszerűség módszerével megoldani. Pl.: színek és számok húzásával

·        A többször alkalmazott változó csoportösszetétel segíti a csoporttársak megismerését.

·        A csoport jól működik, ha összhangban van a feladat típusa és a csoporttudása, illetve ha jó az egymás közti kommunikációs rendszer.

A konnekt csoportmunka a kialakítás szempontjait tekintve viszont már jelentős különbséget mutat. Nagyság? A kurzus során sokszor elhangzott az ideálisnak tekintett 100 fős csoportlétszám, és mi talán még húszan sem maradtunk a kurzus végére, ezért érdemben nem igazán tudnék tapasztalataim alapján erről nyilatkozni, de az biztosan leszögezhető, hogy a konnekt munka folyamatát a hatalmas információ zuhatag, mely a csoporttagjai felől áramlik a csoport többi tagja felé, jelentősen segíti az új ismeretek felszínre kerülését.

A konnekt munkában fontos, hogy mindenki ugyan azon a feladaton dolgozzon, így ebben is különbséget mutat a hagyományos csoportmunkától. A rokonszenv-kapcsolatok a konnektben nem feltétlenül fontosak, már csak azért sem mert míg egy hagyományos csoportmunkában a legtöbb esetben személyes találkozásra épül a közös munka, addig a konnekt esetében ez online környezetben zajlik, melyben kevésbé érzékenyek az emberek egymás habitusára, kinézetére stb. azaz nincsenek olyan dolgok, melyek leginkább a rokon és ellenszenvet meg szokták szülni. Bár nem mondanám, hogy a csoport születése a konnekt esetében teljesen véletlenszerű lenne, hiszen általában egy téma köré szerveződnek az ilyen jellegű csoportok, de hogy nem a szimpáti vezérli kialakulásukat az is biztos.

A csoportösszetétel valójában egy konnekt esetében nem változik, vagy is nem változhat, de mégis egy-egy résztéma esetében hol a csoport ezen tagjai aktívabbak, míg más esetekben pedig mások mutatnak élénkebb tevékenységet, melyet tágan értelmezve mégis csak nevezhetünk valamilyen szinten csoporton belüli változásnak. A csoport jól működik, ha összhangban van a feladat típusa és a csoporttudása, illetve ha jó az egymás közti kommunikációs rendszer, na ez a tény a konnekt csoport esetében véleményem szerint fokozottan igaz. Itt a jó kommunikáció kifejezetten kulcskérdésé válik, míg a csoporttudás és a feladat megugorhatósága szintén lényeges szempont.

A csoportmunka szervezési és irányítási elvei:

·        A csoportoknak világosan kell látnia és értenie, hogy mi a feladat

·        Pontosan meg kell fogalmazni a célokat és a csoporttól, egyéntől elvárt, elvárható követelményeket,

·        Érdekeltté kell tenni a hallgatót a csoportmunkában való részvételben

·        Meg kell adni az összes szükséges információt, vagy az információhoz való hozzáférhetőséget,

·        Rendelkezniük kell a szükséges munkaeszközökkel, taneszközökkel,

·        Biztosítani kell a nyugodt munkafeltételeket

Lássuk mi újság ezzel a konnekt esetében. Egy biztos megfelelő számítástechnikai eszközök nélkül konnekt tevékenységbe bajosan lehetne csak részt venni, de fogalmazzunk inkább úgy, hogy szinte lehetetlen. Viszont a többi állítás, ha nem egy iskolarendszeren belüli konnekt csoportra gondolunk, már egyáltalán nem állják meg a helyüket ebben a tevékenységben, hiszen itt nem a külső célok, elvárások a szerveződés alapjai, hanem sokkal inkább a belső tudásvágy és motiváció a mozgató erő.

A csoport munka előnyei:

·        A csoportmunka pozitívan hat a csoportra, a közösségre, és az egyénre.  

·        A csoport megtanul figyelni, hallgatni  egymásra

·        A csoport megtanul egymással vitatkozni

·        A csoport gyakorlatot szerez a munka megosztásban és időgazdálkodásban

·        A csoporttagok tapasztalatot szereznek mások önálló tanulási módszereiről

·        A csoport megtanul konfliktusokat kezelni

A konnekt csoportmunka egyik legfőbb előnye, ami más hagyományos csoportmunkában meg sem jelenik az, hogy nem csak csoport, de egyéni teljesítmény is van, így a csoport teljesítmény mellett látszik az egyéni teljesítmény is. Én sajnálom, hogy ez más jellegű csoportmunkáknál nincs így, mert ott lehetősége van a csoport egy-egy tagjának akár teljesen  kibújni a munka alól, és aki meg teljesíteni szeretne az kénytelen helyettük is dolgozni, ami nem csak igazságtalan, de lényegesebb nagyobb terheket is jelent. Talán éppen ezért a konnektben élvezetesebb dolgozni, mint más csoportmunkákban, és a közösség építő hatása is sokkal jobb ezáltal, mint a többinek. A konnekteben pedig a csoportmunka összes többi előnye is megjelenik.

 

Hát első nekifutásra most ennyit, és akinek sikerült felkeltenem az érdeklődését, az a heti második bejegyzésembe tovább olvashat erről.