2015. szeptember 27., vasárnap

Szabadidő és Wellness


Szabadidő fogalma


A szabadidő a társadalmilag kötött időn túl fennmaradó szabad felhasználású idő, amit nem munkavégzéssel töltünk, vagy testi szükségleteink kielégítésére fordítunk. Szabadidő mindazon foglalatosságok összessége, amelyekben az egyén önként vesz részt, akár azért, hogy kipihenje magát, vagy szórakozzék, vagy társadalmi kapcsolatait ápolja, esetleg tovább képezze magát. A szabadidő eltöltése lehet aktív és passzív. A szabadidőt aktívan tölti el az, aki a választott tevékenységnek tevőleges résztvevője, befolyásolója. Ez mindig szellemi, gyakran testi erőfeszítéssel, a képességek, készségek mozgósításával jár. A szabadidő aktív felhasználása a személyiségfejlődésben is fontos szerepet játszik. Az aktív szabadidős tevékenységek közé tartozhatnak a testmozgás, az alkotás, a művelődés és a társas szórakozás különböző formái. A rekreáció[1] újjáteremtést, újraalkotást jelent, amit a köznyelvben, a munkában, tanulásban elfáradt ember pihenését, feltöltődését értjük. A rekreáció a szabadidő-eltöltés kultúrája. Az embernek fizikai, és szellemi rekreációra is szüksége van. Míg a szellemi rekreációt a kulturális javak fogyasztása, és a társadalmi élet nyújtja, addig a fizikai rekreációt a passzív, és az aktív pihenés. A szabadidő eltöltése passzív, ha a választott tevékenységnek a kikapcsolódáson kívül nincsen különösebb elérendő célja vagy végeredménye és nem igényel nagyobb testi, szellemi erőfeszítést. A szabadidő ilyen eltöltése elsősorban az otthoni pihenésre és az üdülésre jellemző.
A szociológiai értelemben a szabadidő olyan tevékenység, amely szemben áll a társadalmi termelési folyamatokban való aktív részvétellel, és az ezzel együtt járó felelősséggel, ugyanakkor nem improduktív. Általában privát tevékenység. A szociológiában a szabadidőt kétféle hagyomány szerint értelmezik, formális jegyei alapján illetve történeti és elméleti megközelítésben. Formális jegyei alapján, az életciklusok viszonylatában, a munkával szembeállítva és annak különböző megnyilvánulásait feldolgozva értelmezik. Történeti és elméleti megközelítésben: a szabadidő jelentősége a társadalmi változásokban, az iparosodás társadalomra és egyénre gyakorolt hatásainak kritikájaként, illetve ezzel szemben a szabadidő-piac kritikájaként. A kortárs szociológiában az érdeklődés egyre inkább a szabadidős tevékenységek elemzése és elméleti megközelítése felé fordul, aminek következtében a szabadidő egyre inkább elméleti kulcsfogalomnak számít.
A szabadidő az ipari társadalom kialakulása óta állandó módosuláson megy keresztül. Történetileg a szabadidő a munkán nyert idő, amely iránti igény folyamatosan növekszik. A szabadidős tevékenységeket társadalmi jelenségként kell kezelni, amelyek szoros összefüggésben vannak a nem szabadidős aktivitásokkal, de nincsenek annak alárendelve. A munka és szabadidős tevékenységek sajátosságai, ritmusa alakítja ki egy-egy társadalmi csoport időbeosztását, ami ugyanúgy jellemzi, mint térhasználata, iskolázottsági, műveltségi szintje, vagy életkörülményei.

Szabadidős tevékenységek változása a XIX század végétől a rendszerváltásig


A munkaidő és a nem munkával töltött idő, határozott elválása egymástól hosszú idő alatt játszódott le. A hagyományos agrártársadalmakra jellemző évszázados szokások és a nagy vagyoni és jövedelmi különbségek miatt a társadalom egyes rétegeinek életmódja nagymértékben különbözött. A XIX. század végére az urbanizációs folyamatok hatására a városokba költöző nagy tömegek a gyárakban vállaltak munkát, ahol a napi munkaidejük 10-12 órát tett ki, de esetenként ennél többet is dolgoztak. A vasárnapi munkaszünet sem volt általánosan mindenütt elfogadott. A munkával eltöltött idő teljesen uralta az alsó társadalmi rétegek hétköznapjait ebben az időszakban. Magyarországon a munkások számára 1891 óta munkaszüneti nap a vasárnap, és ekkoriban lett a Szent István-nap is szabadnap. Az 1920-30-as években csökkent a munkaidő napi 8 órára. A pár napos nyári fizetett szabadság is ekkor jelent meg hazánkban. Ezek a változások új társadalmi időt teremtettek, a szabadidőt, amely átalakította a tömegek mindennapi életét, életritmusát. A vasárnapi kirándulás a természetbe kedvelt szórakozássá vált a munkások körében. A nagyvárosi tömegeknek a hétköznapi szórakozásra ritkán adódott lehetőség. Az ő időbeosztásuk ritmusát a vasárnapi szabadnapok adták. Az első Világháborúig a nagyvárosi tömegeket az olyan szórakozási lehetőségek mozgatták meg, mint a városligeti, vagy népligeti vurstli.[2] Ilyenkor az egész család kiöltözve költötte spórolt pénzét, keresve a színes és izgalmas látványosságokat. Az első Világháború után a mozi lett a tömegek első számú szórakozóhelye. A szórakozási szokások tömegessé válása elképzelhetetlen lett volna a szórakoztató ipar gyors kialakulása nélkül. Megjelentek az olcsó színházak, mozik, orfeumok. Az olvasás tömeges népszerűsége is ekkor alakult ki. A munkások ezekkel a szórakozásokkal igyekeztek a munka során felgyülemlett feszültséget, és a hétköznapok monotonitását oldani.
Az ipari társadalom előtti paraszti közösségekben nem beszélhetünk szabadidőről. Ennek oka, hogy itt még nem vált szét a munkával töltött idő a szabadidőtől, mert ezekben a közösségekben mindig volt valamilyen elvégzendő feladat. A vasárnapokat és az ünnepnapokat a szociabilitás[3] és a szakrális[4] idő töltötte ki. A falusi lakosság nagy tömbjei lényegében hagyományos módon élték életüket. A nyaralás, a turizmus számukra ismeretlen fogalmak voltak. Néha megcsodálták a falra vetített mozgó, és beszélő képeket, eseménynek számított, ha vonatra, autóbuszra ültek.  Az időt, amit nem munkával töltöttek a szokásos alkalmi bálok, búcsúk, vásárok, lakodalmak szórakozásai tették ki.
A társadalom más, felsőbb-polgári és arisztokrata rétegei sok szabadidővel rendelkeztek a XIX. század második fele XX. század eleji időszakban. Szabadidejükben a szórakozás mellett nagy hangsúlyt fektettek a művelődésre. Ősszel, és télen vadászatokra jártak, farsangi időszak kedvelt szórakozása volt a bálozás.  Nyáron pedig a polgári és arisztokrata réteg vidékre, gyógyfürdő-helyekre, esetleg tengerpartra utazott. A hosszabb nyári üdülések mellett ekkor kezdett terjedni az víkendezés, amelyet már a kevésbé tehetős városi rétegek is megengedhettek maguknak. A középrétegek számára a korzó[5] jelentette az egyik legfontosabb társadalmi érintkezési formát illetve szórakozást. A délutáni uzsonnázás, és kávézás sokáig a pesti polgárok egyik kedvenc hétköznapi elfoglaltsága volt. A sport, amelyet a századelőn még viszonylag szűk rétegek űztek az 1920-as évektől tömeges méretű időtöltéssé vált. Ekkor alapították az első sportklubokat is.
A kommunista rendszerben nagy hangsúlyt fektetettek a vallásos ideológiák kiszorítására, a társadalom kulturális átnevelését célozták meg az oktatás és a tömegkultúra eszközeivel, mint a mozi, a könyv, a színház és a rádió. A moziba járás általánosan elterjedt tömegszórakozássá vált. A mozihoz hasonló látványos karriert futott be a rádió is. Nőt a könyvtárak és művelődési házak száma. Ellenben a városi emberek régi kedves találkozási helyei, a kávéházak egyre-másra zártak be. A sportolás, amely már a 30-as években kedvelt szabadidő-eltöltési formává vált tömeges méretűvé vált. A rendszer támogatta a tömegsportot, és az élsportot is, ezért az erősen átideologizált kulturális kínálat mellett a sportesemények látogatása üdítő eseménynek számított a szegényes kikapcsolódási lehetőségek között.
1981-ig több lépcsőben munkaidő-csökkentést hajtottak végre. Heti 48 óráról 42-re csökkent a heti munkaidő. Az 1980-as években megjelent a kéthetenkénti szabad-szombat, majd az állandó szabad szombat. Ezzel jelentősen megnőtt az emberek szabadideje, és a megnövekedett jövedelmeket elsősorban fogyasztásra költötték. A kereslet növekedése a kultúra területén is érzékelhető volt. A 80-as évekre mindenki a kultúra valamilyen szintű fogyasztójává vált. A kultúra – mozi, színház, könyv – széles rétegek számára elérhető, olcsó volt. A rádió szerepe – jelentős részben a televízió megjelenésével – átalakult. A szabadidő-eltöltés eszközéből a mindennapi élet tartozékévá vált. Szerepét a televízió vette át. A televíziózás elterjedése jelentősen megváltoztatta az emberek szórakozási szokásait. A szabadidő-eltöltés közösségi formáit a televíziózás háttérbe szorította. A színházak jelentős állami támogatása lehetővé tette, hogy mindenki számára megfizethető alacsony áron lehessen színházjegyet venni. A közönség leginkább a zenés vígjátékok, operettek, musicalek, és kabarék iránt érdeklődött. Az olvasás és tévénézés mellett a társadalom életmódjának szerves része lett a nyaralás. Ennek tipikus formája az olcsó vállalati, vagy szakszervezeti üdültetés volt. Sok család a 70-es, 80-as években saját nyaralót épített magának. Ezzel egy időben, a 70-es évek elejétől az elvárosiasodás egyik eredményeként gombamód szaporodtak a zsebkendőnyi hétvégi telkek. Ekkor épültek a házgyári elemekből készülő lakótelepek, melyeket a városba költözők töltöttek meg. A lakótelepi életforma kitermelte a sokak számára elérhető „telekre járást”, amely az aktív szabadidő-eltöltés elterjedt formájává vált. A belföldi üdülés általánossá válása mellett a külföldi utazások liberalizációja fokozatosan következett be. Először a szomszédos szocialista országokba, majd a jövedelmek emelkedésével egyre többen tudtak nyugatra is utazni.

Szabadidős tevékenység jellemzői a rendszerváltás időszakában


A jövedelmek, és a fogyasztás színvonala a rendszerváltozás elején visszaesett, ami a kulturális fogyasztás területén is megnyilvánult. A kulturális szféra piacosítása a kínálat, és a minőség növekedése mellett az árak nagyarányú emelkedését vonta maga után. A drágább és értékesebb könyveket egyre kevesebben tudták megvenni, míg a krimik, melodrámák, erotikus történetek nagy példányszámban keltek el. A mozi hálózat privatizációja után a korábban államilag támogatott mozik száma drasztikusan visszaesett. Gyakorlatilag minden falusi mozi bezárt. A színházak, és kulturális intézmények hasonló gondokkal küzdöttek. A színházlátogatások száma csökkent, a közkönyvtárak fele bezárt. A sportegyesületek finanszírozása is átalakult, a támogatási rendszert a szponzori támogatás egészíti ki. A könyv, az újság, a színház és a mozi helyébe a többcsatornás kábel-TV és a video lépett. A video kölcsönzők gombamód szaporodtak, a családok jelentős részének szórakozásává a videózás vált. Először a városi családokban jelent meg, és gyorsan népszerű lett a „számítógépezés” – azaz játékprogramok használata, - majd ezt követte az internet is rohamos terjedt el.
Az elmúlt közel két évtizedben a piacgazdaság kialakulásával a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek növekedtek. Nőtt a nyugdíjasok száma, és megjelent a munkanélküliség. A fiatalok körében nőtt a tanulók aránya. A demográfiai változások a szabadidő-szerkezetben is megjelentek.  A vezetők száma, és az értelmiség aránya nőtt, míg csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. Az értelmiség körében a férfiak rovására nőtt a nők aránya. A vállalkozói szférában gyakran a szabadidőt is átszövi a kereső-termelő munka. Családi összetétel szerint is megváltozott a szabadidő aránya. Az átlag kétgyermekes szülők több időt fordítanak jövedelemszerzésre, mint gyermektelen kortársaik. Bukodi Erzsébet így ír a jelenségről: „Miközben a társadalom arra törekedett, hogy a mintául választott szabadidő-társadalmak fogyasztását, életnívóját elérje, feláldozta szabadidejét. A napi megélhetés biztosítása, a színvonal megtartása kényszerítette a férfiakat többlet-jövedelemszerző, míg a nőket kiadásmegtakarító tevékenységre, így egyre kevesebb idő jut regenerálódásra, feltöltődésre.”[6]
A társadalmi polarizálódás a szabadidő mennyiségében és felhasználásában is egyre jobban megjelenik. A KSH prognózisa szerint[7] „a szabadidő-eltöltésben meglévő munkapiaci/ foglalkozási egyenlőtlenségek a közeljövőben sem fognak mérséklődni. Amíg a magas kvalifikációt igénylő, kreatív szellemi foglalkozásúak szabadideje feltehetően növekedni, és összetételében gazdagodni fog, addig a kvalifikálatlan szolgáltatási és ipari munkát végzők, a munkapiac peremén mozgók szabadon felhasználható idejének aránya nem fog lényegesen változni, és – hathatós kormányzati intézkedések híján – egysíkú (televízió-orientált) marad.” A széles értelemben vett életvitel, szabadidő-eltöltés viszonylatában is nyílik az „olló”. Az olvasási szokás visszaesése mellett, a televíziózás további térhódítása a társas együttlétek rovására történt. Visszaesett a családdal, barátokkal, ismerősökkel folytatott tevékenység csakúgy, mint az „eljárós” kulturális aktivitás (színházba, moziba, rendezvényekre látogatás). Európában nálunk az egyik legalacsonyabb a társas tevékenységekre fordított idő. Ugyanakkor megjelent az önképzés a szabadidő-eltöltés palettáján, mely részben az internet térhódításával van összefüggésben. Valamelyest emelkedett a testmozgás, a kirándulás, sportolás súlya a szabadidő-szerkezetben, ami az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek bővülésével magyarázható.
A kultúra közvetítő intézmények, és rendezvények (mozi, színház, múzeum, hangverseny, stb) látogatottsága mélypontja 1996-ban volt. Az ezt követő emelkedés részben az új mozi-komplexumoknak, és a kulturális kínálat színvonalának emelkedésének köszönhető. A rendszerváltozás kezdeti nehézségei után a piacgazdaság életre hívta a maga kulturális piacát. Színvonalas hangversenyek, Európa-hírű rendezvények, kiállítások kerültek a kínálati elemek közé. Hagyományőrző fesztiválok, helyi rendezvények sokasága, országos idegenforgalmi marketingstratégia csalogatja a szabadidő turistákat. A kultúra iránt érdeklődők (értelmiségiek, diplomások, nagyvárosban élők) intenzívebb fogyasztása figyelhető meg, és nem a közönség szélesedése.
Összegzésként elmondhatjuk: kétségtelen, hogy a szabadidő és a szabadidő-eltöltési lehetőségek is bővültek, folyamatosan bővülnek a 90-es évek óta, de önmagában a lehetőségek nagyságrendi növekedése nem hozta a szervezett, tudatos szabadidő-eltöltésben résztvevők számának nagyarányú emelkedését.

Napjaink szabadidő tendenciái

 

Napjainkban növekszik a szabadidő nagysága, és presztízse és ezzel növekszik a hatóereje is. Már nemcsak a munka kiegészítő vagy kompenzáló eleme, hanem életvitelünk egyik meghatározó tényezője is. Összetett kapcsolatok alakulnak ki munka és szabadidő között. A szabadidő eltöltése hat az emberre, alakítja személyiségét. A fogyasztói társadalom újabb javak megszerzésére ösztönzi az egyént, aki szabadidős javak megszerzésére használja fel szabadidejét. Az, hogy valaki mikor milyen tevékenységét fogja fel, mint munkát, kötelességteljesítést, vagy szabad időtöltést, az saját szubjektív megítélésén múlik, de e megítélés objektív társadalmi tényezők hatása alatt áll. A munka és kötelezettségeken túl számolnunk kell az ember fiziológiai szükségleteivel is. Itt is lehet átfedés a szabadidős tevékenység és a fiziológiai szükséglet kielégítése között. (Pl. Éttermi vacsora a barátokkal, vagy otthon a családdal. Fáradt családanyák, családapák szívesen alszanak szabadidejükben, például vasárnap délutánonként.)
A külföldi szakirodalom megkülönbözteti a „free time” és „leisure time” szabadidős kategóriákat. A „free time” a nem munkával töltött időként értelmezhető, míg a „leisure time” a tervezett, minőségi szabadidő megnevezésére szolgál. A két fogalom megkülönböztetése véleményem szerint is bölcs gondolat, hiszen nem mindegy, hogy csak eltelik a szabadidő vagy ezen idő kihasználása az ember számára tényleges pozitív tartalmat takar. A szabadidő energiáink újratermelését szolgálja. Fáradtság két fajtáját különböztetjük meg: objektív és szubjektív fáradság. Míg az elsőre az alvás, és pihenés, a másodikra a rekreáció, a szórakozás, kikapcsolódás nyújt megoldást.
A szabadidő mennyiségi és minőségi vonatkoztatásban is egyaránt különféle tényezőktől függ. Függ a munkaidőtől, a rendelkezésre álló szabadidőtől, és az elvégzett munka jellege is befolyásolja az igényeket. A lakóhely, a nem, az életkor, az iskolai végzettség, és a jövedelem szintén hat a szabadidős tevékenységekre. Régen a szabadidőt csak pihenéssel töltötték, ma a munkával és társadalmi problémákkal kapcsolatos tájékozódás, és a kulturális javak elsajátítása is a szabadidős tevékenységekhez kötődik. A szabadidős tevékenység az önmegvalósítás szerves része. Minden ember a műveltségi szintjének, életkorának, megfelelően tölti el a szabadidejét, mely személyiségét tovább alakiítja. Joffry Dumazdier szerint a szabadidő funkciói: a lazítás, a szórakozás, és a fejlődés.
A munkaidő csökkenésnek, a technika vívmányainak, az általános jólét emelkedésének köszönhetően nemcsak több szabadidőnk és szabad felhasználású jövedelmünk van, de a civilizáció káros hatásai is érvényesülnek. Az iparosítás, urbanizáció a környezeti ártalmak emberre gyakorolt hatását megsokszorozza. A fizikai aktivitás hiánya, a túlfogyasztás mozgáshiányos, egészségtelen életmód kialakulásához vezetett. A tömeges elhízás, a stressz, a káros szenvedélyek civilizációs betegségek sorához vezetnek. Az egészséges életmód szükségességét először a két világháború közti időszakban ismerték fel. Ekkor jelent meg a tömegsport. Később a tömegsport évtizedekig jellemezte a szocialista országok politikáját.
A XX. Század végén a sportok kettészakadását figyelhetjük meg. A teljesítmény centrikus versenysport mellett megjelenik a szabadidő-sport, a csapatjátékok mellett megjelennek az egyéni sportok. Az élethosszig gyakorolható testmozgásokhoz kötődő sportok kerülnek előtérbe a divatirányzatok mellett. A XX.- XXI. század életmódbeli változásainak káros hatásait ellensúlyozó, az egészség megtartására irányuló tudatos életmód kialakítása. A kialakult életmód meghatározza az egyes emberek egészségi (biológiai, pszichológiai, erkölcsi) állapotát. Egy kialakult életmód (szokásrendszer) csak tudatosan változtatható meg. Egyre többen ismerik fel az egészség fontosságát az életben. A testi-lelki harmónia jelentőségét. Az egészségtudatos életmód a táplálkozás mellett, a fizikai rekreáció területére is kiterjed. Ily módon a tudatos szabadidő-eltöltés szempontja lett.

Fitness és wellness központok

A 90-es évekig a felnőtteknek kis hányada sportolt rendszeresen. A leggyakrabban űzött sportok az úszás, a kerékpározás, a tenisz, a futás és a túrázás voltak. Ezek a sportolási lehetőségek elsősorban a szabadban voltak gyakorolhatóak és a városi ember igényeihez, illetve az időjárás körülményeihez csak ritkán és kis mértékben tudtak alkalmazkodni. A rendszerváltás után számos divatlap és életmód magazin jelent meg az újságos standokon, melyek nyíltan hirdették a nyugati világ szépségideáljait. A jó megjelenés az érvényesülés és sikeresség szempontjából fontossá vált, felértékelődött. A fitness termek ezeket az igényeket ismerték fel és próbálták kielégíteni. A városi élet igényeihez alkalmazkodva születtek meg ezek a létesítmények, melyek zárt terekben az időjárási viszonyoktól függetlenül állandóan várták kora reggeltől késő estig a mozogni vágyókat. Lehetőséget biztosítottak minden mozogni vágyó ember számára, hogy munkaidejéhez illetve szabadidejéhez igazíthassa sportolási tevékenységét. A fitness termek elődjei a kondicionáló termek voltak, amelyek elsősorban a férfiak igényeit szolgálták ki és női vendégek csak ritkán fordultak itt meg. A nők tömegesen megnövekedett igénye, testük formálására, indította el a kondicionáló termek átalakulását fitness termekké. A nők igényeihez igazodva aerobik termeket rendeztek be, ahol csoportos foglalkozások kereteiben, megnyerő külsejű trénerek izzasztották le a szépülni vágyókat. Itt találkozhattunk először a szoláriumok és szaunák szolgáltatásaival is melyeket ekkor még leginkább, mint szépészeti eljárásokként propagáltak. A férfiak számára a kondicionálást továbbra is biztosították, miközben az új szolgáltatásokat, mint a szolárium, szauna és turmix bár ők is szívesen igénybe vették. A fitness termek edzői voltak az első „táplálkozási tanácsadó” szakemberek, akik az egészséges étkezési szokásokra hangsúlyt fektettek. Ezekben a termekben kezdtek fogyókúrás turmixokat és táplálék kiegészítő szereket is árulni.  Az aerobic termekben sorra születtek a különböző óra típusok, mellyel igyekeztek a legszélesebb tömegek igényeit és elvárásait is kielégíteni. Ezek az új szolgáltatások tették lehetővé, hogy a sportszolgáltatás mellett olyan igényeket hívjanak életre és egyben elégítsenek ki, melyek azelőtt nem voltak jelen, és amik kielégítése által nagyobb haszonra volta képesek szert tenni. A fitness irányzata több mint egy évtizeden keresztül uralta a hazai hobby sportéletet városainkban és e szolgáltató iparág volt az új évezredben megszülető wellnessnek is a gyökere. 
A wellness centrumok gyökerei valóban a fitness termek gyökereihez nyúlnak vissza, de szolgáltatásaik palettáját sokkal szélesebbre tárva, és tevékenységükhöz új ideológiát kapcsolva kezdték meg működésüket. A kulcsszó minden wellness vállalkozásban a prevenció. A prevenció jelentése megelőzés, mellyel először az egészségügyben használtak. Bár az orvostudomány folyamatosan fejlődik és találja meg a gyógymódokat számos betegségre, mégis a betegségek megelőzése a legbiztosabb módszer az egészség fenntartásához. De nem csak a test betegedhet meg, hanem sokszor az emberi lélek és szellem is, hogy megfelelően működjön törődést igényel. A megnövekedett versenyhelyzet a munkahelyeken és az élet számos egyéb területén is, megköveteli az emberektől, hogy óvják testi és lelki egészségüket és munkaképességüket egyaránt. A megnövekedett munkatempóból, a létbizonytalanságból és a verseny helyzetekből felgyülemlő stressz könnyen válhat betegségek forrásává, és melynek állandó jelenléte a személyiségben is káros változásokat okozhat. A wellness nem csak a testnek, de a léleknek is segítséget kíván nyújtani egészségének megőrzése céljából, így szolgáltatásai nem csak fizikailag aktív szabadidős tevékenységet kínál, hanem olyan szolgáltatásokat is, melyek elsősorban a pozitív mentális folyamatokat segítik elő.
A wellness centrumok méreteikben lényegesen nagyobbak, mint egykor a fitness termek voltak. Ennek egyik oka az a széles szolgáltatási kör, melyet nyújtanak, a másik oka pedig a bevásárló központoknál is tapasztalható globalizációs folyamatokra visszavezethető központosító, nagy töke befektetést igénylő sportlétesítmények, melyek nagyobb tömegeket vonzanak és képesek kielégíteni, könnyebben háttérbe tudják szorítani vagy akár tönkre tenni a kisebb pénzzel rendelkező befektetőket, nagyobb reklám erővel bírnak, így üzemeltetésük is kedvezőbb gazdasági működést tesz lehetővé. A wellness központok külső megjelenésükben mindig nagyon exkluzívak, a termekben a legkorszerűbb berendezésekkel felszerelve. Ma már nem hiányozhatnak innen a pulzus mérővel felszerelt cardiógépek, mely gépeken olyan mozgások végezhetők, melyet akár korábban akár most is bárki végezhet, szinte bárhol. Az egyik legnépszerűbb ilyen gép a futópad, melyet a vendégek többsége sétálásra használ azzal a céllal, hogy ellensúlyozza az inaktív életmódjából fakadó mozgás hiányt. A kérdés az vajon mi az oka, hogy mégis inkább egy zárt terem futópadját választják az emberek mozgás igényük kielégítésére, ahelyett, hogy valamelyik környező parkba mennének sétálni. A választ valószínűleg abban kell keresnünk, hogy az emberek a városban elmagányosodnak és, amikor átlépik egy ilyen komplexum kapuit, úgy érzik, hogy ők is tartoznak valahová, a személyzet figyelmesen bánik velük és megfigyelhetnek más embereket sportolás közben és akár kellemes emberekkel is megismerkedhetnek. A cardiógépek kialakításánál elsődleges szempont a használó kényelme, így a beépített újságtartótól kezdve, a pohártartón át, a beépített számítógépes monitorig minden megtalálható. Ma már a wellness központokban futópadon való sétálás közben plazma tévét lehet nézni, újságot lehet olvasni vagy internetezni is lehet. Ezeknek a funkcióknak a kialakítása az elfoglalt menedzsereknek kíván lehetőséget nyújtani idejük maximális kihasználásához illetve segít elterelni a test edzésével együtt járó fáradtságról a figyelmet. Természetes fontos szempont volt mindezek mellet kielégíti a folyamatos vizuális hatásokra vágyó igényeket is. A wellness igyekszik a testedzés olyan formáját kínálni a ma embere számára, ami egészsége szempontjából hasznos, de azért bár nem túl megerőltető szeme előtt tartva az elkényelmesedett életmódot miközben figyelembe veszi az emberek napirendjét is.
A wellness centrumok a sportolási lehetőségek széles választéka mellett, egészségügyi, szépészeti, étkezési és vásárlási lehetőséget is kínálnak. Ennek köszönhetően, a wellness központok olyan komplex szolgáltatást képesek nyújtani a vásárlók szamár, hogy ma már nincs is olyan nagyváros, ahol egy két ilyen intézmény ne működne sikeresen. A prevenciós szolgáltatásos arra is lehetőséget nyújtanak, hogy olyan embereket is fogyasztójukká tegyenek, akik korábban a fitness termekben soha sem fordultak meg. Ilyen új fogyasztók a wellness centrumokban, a 40 év feletti korosztály, a különböző mozgásszervi vagy keringési betegségekben szenvedő betegek, a kismamák, és azok az emberek, akik számára fitness termek aktív fizikai szabadidős tevékenységei nem kínáltak vonzó kikapcsolódási formát. A wellness központok nagy figyelmet fordítanak arra, hogy szakképzett személyzetet foglalkoztassanak, akik képesek a vendégeik számára kiválasztani a megfelelő szolgáltatást vagy szolgáltatások kombinációját, így a vendégben elégedettség érzetét kelteni, és aki később is szívesen jön vissza és költi el ott a pénzét. A betegek és idősek részvétélet a szolgáltatásokban orvosi kontroll bevonásával segítették elő, míg a kismamák számára, aki a gyes ideje alatt viszonylag sok szabadidővel rendelkeznek, gyermekfelügyelettel nyerték meg. A passzív pihenés kedvelőinek, különböző terápiás szolgáltatásokat kínálnak, mint például a különböző szaunák, fürdők és masszázsok. Érdekes megfigyelni, hogy általában a fitness termek szaunái és szoláriumai semmibe sem különböztek, a mai wellness szalonok hasonló berendezéseitől, de ma már a szaunát nem csak esztétikai okokból ajánlják, hanem a téli depresszió tüneteinek kezelésére, az immunrendszer erősítésére, vagy a megfázásos tünetek enyhítésére. A szaunában használt illó olajokat pedig illat terápiaként alkalmazzák, amivel további közérzetjavulást igyekeznek elérni. A szolárium ma már fényterápia, mely nem a téli hónapok sápadtságát orvosolja, sokkal inkább a nyári napfény hiányát pótolja, mely oly sok ember számára okoz rossz hangulatot.
Az egészséges táplálkozás is fontos kritériumát képezi a wellness szellemiségnek. A vegyszermentes bio készítmények napjainkban reneszánszukat élik. Bár ezek a termékek lényegesen drágábbak, mint hagyományos úton előállított társaik, még is sokan vásárolják meg szem előtt tartva egészségük fontosságát. De nem csak az élelmiszerek területén találkozhatunk wellness termékekkel, hanem a ruha és kozmetikai ipar is megpróbált tőkét kovácsolni a wellnessből. Így találkozhatunk wellness tusfürdővel épp úgy, mint wellness zoknival is és ez csak két termék említése a sok száz wellness néven kapható egyéb árucikkből. A wellness elterjedését elősegítette még a természet gyógyászok megjelenése is, akik működése a múlt rendszerben nem kívánatos volt. A természet gyógyászat alapjai a kínai holisztikus gyógyászat alapjain nyugszik, ahol nem csak a betegségek tünetit kezelik, mint a hagyományos orvoslásnál, hanem keresik a test és a szellem harmóniáját, egyensúlyát. Fontos számukra a pozitív és negatív energiák kiegyenlítése, az folyamatos és egyenletes energia áramlása. A természet gyógyászat számtalan gyógynövény kivonatott használ a gyógyításhoz, mely újabb és újabb növényekkel ismertet meg bennünket és ígér számunkra csodálatos hatást. Ezeknek a termékeknek a forgalmazására külön hálózatok jöttek létre, melyek sikere elsősorban a wellness térhódításának eredménye. A médiákból felénk sugárzott egészség tudatos életmód is nagyban közrejátszott a wellness iparágának megerősödéséhez, és jelenben is tartó diadalához.

Gyógyfürdők, élményfürdők és wellness szállodák

A XX. század elejére, a szabadidő kialakulásához nyúlik vissza a gyógyfürdők elterjedése Magyarországon. A gyógyfürdők, mely nevében is látszik egészségügyi problémák orvoslására szolgált. Az ezredfordulóig a wellness térhódításáig a gyógyfürdőket, ízületi betegségekben szenvedők, reumatikus panaszokkal küszködők elsősorban 50 év feletti vendégek látogatták. Hazánkban számos jó minőségű gyógyfürdő van, ezért első számú célpontjai voltunk az osztrák és német gyógyulni vágyó turisták számára. Bár gyógy turizmusunk mindig is számottevő volt, a korosztályból fakadó szokások és igények erőteljesen meghatározták az eladható szolgáltatásokat. Ahogy a fitness termek szolgáltatásait és vendégkörét kibővítette a wellness filozófiája, úgy a gyógyfürdők élményfürdővé való átalakulását is elősegítette a wellness, és hozta meg a vendég számának és az eladható szolgáltatások minőségi és mennyiségi növekedését.
Az élményfürdők minden korosztály számára kellemes kikapcsolódást kínálnak. Bár épülnek nem gyógyvízi lelőhelyeken is élményfürdők, a fiatalok és gyermekek igényeinek kiszolgálására, igazi erejük még is abban van, ha az élménymedencék mellett, gyógyvízi medencékkel is rendelkezik, mert így minden korosztály számára tud minőségi és élmény teli kikapcsolódást biztosítani.  Az élmény - és gyógy - fürdőkben is hasonló szolgáltatásokat találunk, mint a wellness központokban. A prevenciós és szépészeti szolgáltatásokon kívül, a gyógyvízi medencékkel rendelkező fürdőkben fizikoterápiás, iszappakolásos eljárásokkal is találkozhatunk. Az élményfürdők lehetőséget biztosítanak az egész éves strandolás élményéhez, illetve sok helyen találkozhatunk olyan megoldással is, hogy a nyári strandot bővítették ki fedett élmény medencékkel, így biztosítva a gazdaságosabb egész éves üzemelést. Napjainkban sok család tölti a szabadidejét ezekben a létesítményekben és sokszor több száz kilométert is hajlandóak utazni egy hétvége alatt, hogy kedvenc vizükbe mártózhassanak. A wellness napjainkban talán az egész világon a leggyorsabban fejlődő iparág, mely a szabadidős tevékenységre építve alakult ki, de ma már szellemisége kihat a teljes emberi tevékenység minden formájára. Meghatározza környezetünk kialakítását otthon és a munkahelyen egyaránt, hat étkezési és alvási szokásainkra, öltözködésünkre és viselkedési formáinkra egyaránt.

Wellness, mint mega trend

Paul Zane Pilzer az amerikai gazdaságkutató, aki Ronald Reagan és George Bush elnökök személyes tanácsadójaként is tevékenykedett, "Nutrition for LIFE" riporterének adott interjújában a wellnessről, mint a jövő megatrendjéről, így vélekedett:

-          „Hol látható előre a következő nagy lehetőség?
-          A wellness üzleti lehetősége 2010-re el fogja érni az 1 billió USD értékű forgalmat az USA-ban.
-          Mit is nevezünk WELLNESS terméknek?
-          Azokat a termékeket, amelyeket akkor vásárol meg az ember, amikor még nem beteg!
Határozzuk meg, mi is a mai egészségügy (egészség-üzlet, egészségipar): ez valójában nem más, mint "betegségügy" (betegségi tüneteket kezelő ipar: mivel az ember általában akkor keresi fel ezeket az intézményeket, ha már beteg...). Elkap az ember valamilyen betegséget (észlel bizonyos tüneteket magán), vagy valamilyen diszkomfort érzete támad, és akkor az orvoshoz fordul segítségért, hogy minél előbb gyógyítsa ki belőle. Ezzel szemben a wellness hívőknek az a véleménye: "Én egészségileg tökéletesen jól érzem magam, az életkoromnak megfelelően jó a közérzetem, nincs semmi gondom a testsúlyommal, a hallásommal, az erőnlétemmel, de ha lehet, még ennél is többet szeretnék.
Úgy szeretném érezni magam, mint 10 - 20 évvel ezelőtt, jobban kinézni, mint most, és sokkal jobb kondícióban lenni."
-          Milyen most jelenleg a wellness piac helyzete?
-          Ami meglepett engem az az, hogy már jelenleg mintegy 200 milliárd USD forgalmat bonyolít le ez az új iparág (fitnesz klubok, táplálék kiegészítők, vitaminok). Olyan termékekről és szolgáltatásokról van szó, amelyeket az emberek önként vásárolnak és fogyasztanak azért, hogy jobban érezhessék magukat. Érdekes megjegyezni, hogy ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak a többsége, 10 évvel ezelőtt még teljesen ismeretlen volt a piacon. Ha előre tekintek, csupán ezeknek a termékeknek a forgalomnövekedéséből mintegy 1 billió dolláros forgalmat prognosztizálhatok a 2010-es évre. Ebben az előrejelzésben még nem vettem figyelembe azokat az új termékeket és szolgáltatásokat, amelyek ma még csak a kutatók laboratóriumasztalán találhatók.
-          Mi a mozgató rúgója ennek az iparágnak?
-          A II. világháború utáni generáció tagjai most kezdenek el öregedni. Ahogyan idősödik az ember, egyre gyakrabban jutnak az eszébe a fiatalkori slágerek, majd pedig az, hogyan érezte akkor magát, mintegy 10 -20 - 30 évvel ezelőtt. Ez a generáció egyre inkább vevővé válik az olyan termékekre, amelyek az öregedési folyamat késleltetését segítik elő, és visszaadják az évtizedekkel korábbi közérzetet és erőnlétet. Az öregedést senki sem tudja elkerülni. Vannak emberek, akik már beletörődötten azt hajtogatják, hogy már csak egyre rosszabbul fogunk kinézni a jövőben és egyre gyengébbnek fogjuk érezni magunkat. Másoknak viszont az a véleménye, hogy nem kell ezt a véleményt elfogadni, és olyan termékeket kezdenek el fogyasztani, amelyek érezhetően elősegítik az öregedési folyamatok lelassulását.
-          Ma már bizonyos esetekben diszkriminatív tényezőnek számít, ha valaki nem néz ki jól. Ez is a wellness iparnak kedvez?
-          Egész más ma már a helyzet a diszkriminációt illetően. Korábban ebben az országban a diszkrimináció alapját a faj, a vallás, vagy a származási ország képezte. Jelenleg pedig, a testsúlytöbblet alapján történő diszkrimináció egyre gyakoribb. Napjainkban az USA lakosságának 62 %-a túlsúlyos, vagy elhízott. 27 % az elhízottak száma. Elhízottnak az a személy tekinthető, aki kb. 20 %-al súlyosabb az optimális testsúlyánál. Ahogyan elnézem a kaliforniai tengerparti nyaralóm szomszédjait, azt tapasztalom, hogy nagyon jó kondícióban vannak. Az idősebbek közül pedig többen napról napra egyre jobban néznek ki. Mindez arra ösztönzött, hogy egy kutatást végezzek ezen a területen. Nos, amire rájöttem, az egyáltalán nem egy kellemes dolog. Napjaink felső osztálybeli és magasan képzett tagjai egyre karcsúbbakká és egészségesebbekké kezdenek válni, miközben a közép- és alsó osztályba tarozók az egészség és a táplálkozás vonatkozásában a perifériára szorulnak. Abban az időben, amikor én születtem, mindenki gazdag és kövér ember szeretett volna lenni.
-          Milyenek a wellness ipar gyors növekedési lehetőségei az olyan iparágakhoz képest, mint pl. az Internet, vagy az árutőzsde?
-          A wellness ipar növekedési sebessége minden bizonnyal meg fogja haladni, a népgazdaság bármelyik gyors fejlődésben lévő ágazatáét. Mivel valamennyien idősödünk, soha nem következhet be az az állapot, amikor azt mondhatjuk, hogy már eléggé megerősödtünk, és elegünk van a Wellness termékekből. Az ember állandóan többet szeretne, és többre vágyik. Érdekes viszont megfigyelni, hogy az iparcikkek esetében mindig bekövetkezik egy telítettségi állapot. Ha például vesz az ember egy új számítógépet, nem fog a következő héten egy másikat venni. Vagy, a frissen vásárolt vadonatúj autóját sem fogja rövid időn belül egy újabbra lecserélni. Ezzel szemben viszont, ha a megvásárolt termékektől valóban javulás következik be az egészségi állapotunkban, akkor remekül érezzük magunkat, mindenkinek beszámolunk erről a "felfedezésünkről", és sietünk venni egy másikat is, hogy még inkább jobb legyen a közérzetünk, az erőnlétünk és az egészségi állapotunk. Tehát itt van egy vadonatúj iparág, amely még csak a kialakulásánál tart. Egyrészről elmondható, hogy a wellness termékek és szolgáltatások (táplálékkiegészítők és fitnessz klubok, wellness panziók) forgalma már jelenleg is mintegy 200 milliárd USD. A különféle vitamin- és egyéb táplálékkiegészítő készítményekre ebből 70 milliárd USD jut. El lehet gondolkozni azon tényen, hogy ezzel szemben a "betegségipar" viszont mintegy 1,3 billió USD forgalommal büszkélkedhet, többnyire csupán azért, mert lehetősége nyílik a lakosság vitaminokban és egyéb tápanyagokban való alultápláltságának kihasználására. Az USA lakossága minden más egyébre évente mintegy 8 billió USD-t költ el.
-          Tehát az Internethez és a tőzsdéhez hasonlóan, a közeljövő szenzációs jövedelemteremtő lehetőségét a wellness ipar fogja jelenteni?
-          Minden kétséget kizáróan ez fog bekövetkezni. Arra szeretnék emlékeztetni, hogy a wellness termékek és szolgáltatások kifejezetten végfelhasználói fogyasztásra alkalmasak. Az Internet vállalkozások révén a költségek tovább csökkenthetők. Az Internet használatának előnye abban rejlik, hogy különféle költségcsökkentő megoldások alkalmazását teszi lehetővé. Az Internet viszont személytelen jellegéből adódóan képtelen felvidítani egy gyermeket, nem alkalmas arra, hogy megetesse az éhező embereket, vagy meleget varázsoljon a lakásukba.  A wellness termékeknek közvetlenül érezhető az előnyt jelentő, jótékony hatásuk. Ezért állandó késztetése van az embernek arra, hogy többet fogyasszon belőlük.
-          Befejezésül, mit tanácsolna szívesen a hallgatóknak, amire okvetlenül érdemes lesz visszaemlékezniük?
-          Javaslom a kedves hallgatónak, hogy gondolkodjon most egy pillanatra el a saját jelenlegi, valamint gyermekei és szeretett hozzátartozói egészségi állapotán, és fogalmazza meg, mit tehetne annak érdekében, hogy egészségesebben éljenek ezután. Mivel segíthetné elő, hogy jobban nézzen ki, hogyan vethetne véget az állandó panaszkodásnak, mely szerint nincs módunkban semmit sem tenni az öregedés és az elhízás ellen. Végül is, miként vehetnénk kezünkbe az életünk irányítását.”[8]
A cikk jó példája annak, hogyan változott át az alig több mint száz évre visszatekintő szabadidős tevékenység előbb szolgáltatássá, napjainkban pedig már igazi tőkeerős üzleti iparággá. A szabadidő nagysága és kihasználhatósága sok ember számára teremtette meg a lehetőségét arra, hogy személyiségét kifejezhesse és vágyait kiélhesse. A szabadidő segít egy magasabb minőségi életforma kialakításához, hozzá segíti az egyént személyiségének fejlesztéséhez és színesíti a hétköznapokat. Ma már a szabadidőt számos módon eltölthetjük, sportolhatunk, üdülhetünk, képezhetjük magunkat, alkothatunk vagy akár szórakozhatunk is. Az emberek sokfélék és a szabadidejük eltöltése is sokfél. Van, aki a lehető legtöbbet hozza ki, a munkaidőn túli tevékenységeiből és van, aki számára a szabadidő pusztán dologtalan időtöltést takar és megelégszik a legkényelmesebb és legolcsóbb szabadidős tevékenységgel, a TV- vel. A szabadidő olyan kincs, amivel jól kell tudni gazdálkodni, mert segítségével egy teljesebb és boldogabb élet élhető. A 19. század végéig csak a gazdag embereknek adatott meg, hogy tevékenységeiket vágyaikhoz és érdeklődésükhöz igazítsák, bár a tradíciók és a társadalmi elvárások számukra is sokszor szűkös keretet szabtak. A ma embere szerencsésnek érezheti magát, bár számos esetben kell a mindennapok során számos akadállyal megküzdenie, mégis kellő szorgalommal, kitartással és a szabadidő jól felhasználásával lehetőségei korlátlanok csak tudnia kell vele élni.

Felhasznált irodalom
-          Bukodi Erzsébet PhD (KSH) : Időfelhasználás és szabadidő 2005 – idézet
-          Falussy Béla: Társadalmi idő-szabadidő – idézet
-          http://paul-zane-pilzer.blogspot.com


[1] Rekreáció: latin eredetű szó. Jelentése iskolai szünidő, felüdülés, kikapcsolódás
[2] vurstli: vidámpark, mutatványosokkal, bábszínházzal, árusokkal
[3] szociabilitás:társas kapcsolatok kialakítása, fenntartása, közösségi kommunikáció
[4] szakrális: vallási
[5] korzó:sétány, utca, amelyen a város népe sétálni szokott.
[6] Falussy Béla: Társadalmi idő-szabadidő - idézet
[7] Bukodi Erzsébet PhD (KSH) : Időfelhasználás és szabadidő 2005 - idézet
[8] http://paul-zane-pilzer.blogspot.com/  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése