2012. március 9., péntek

Az oktatási környezet szinterei


Egy felnőtt ember élete során, számos helyen és módon sajátít el ismereteket, legyen szó formális, nonformális vagy informális ismeretszerzésről, és éppen ezért bátran kijelenthetjük, hogy egy új tudást a legkülönfélébb helyzetekben és környezetben is el tudunk sajátítani. Ennek ellenére mégis vannak olyan tanuló környezetek, melyek ezt a tudáselsajátítási folyamatot egyszerűbbé és könnyebbé képesek tenni, illetve egyben eszközként is szolgálnak arra, hogy a tudásátadás folyamatát az oktatási környezetben tervezhetővé tegyük. Az oktatási környezetnek a következőkben felsorolt színterei a legismertebbek:
·        Kontakt oktatás
·        Online eszközökkel támogatott kontakt tevékenység
·        Blended learning
·        Távoktatás mint oktatási környezet
Ezek a színterek nem csak tanulási környezetükben térnek el egymástól, hanem más és más technológiára illetve eszközrendszerre építve segítik a hatékony tanulási folyamatokat. A kontakt osztálytermi oktatásnál például építhetünk a tanulók aktivitására, de a számítógépes játékok épp úgy lehetnek eszközei ennek a folyamatnak, ahogy a különböző online eszközrendszerek is. De miben is tér el egymástó a fent említett négy oktatási színtér?
A kontakt oktatási formában a tanulócsoport és a tanár térben és időben egy helyszínen van, közös tevékenységben vesznek részt, mely verbális és nonverbális formában egyformán megnyilvánulhat. Ha valaki kilép a teremből, akkor egyben kilép a folyamatból is. Ebben az oktatási formában az elsajátítandó tananyag élesen körülhatárolt, bár bizonyos csoportmunkákkal ezek a határok egy bizonyos szintig kitolhatók, mivel egy csoportmunka keretében az egyéni kreatív gondolatok illetve egyéni tudások hozzáadhatnak az előre strukturált ismeretanyaghoz. A kontakt módon történő tanítási folyamatban  számítástechnikai eszközök már megjelenhetnek, de internet hozzáférésre nincs mód. A technikai berendezések funkciója a szemléltetés és előre elkészített szövegek kivetítése.
            A következő módszer Online eszközökkel támogatott kontakt tevékenység az előbbitől csak annyiban tér el, hogy itt már a tanulócsoport rendelkezik internet hozzáféréssel, de ez az aprócska kis eltérés már jelentős változásokat képes előidézni az oktatási folyamatban. Bár még itt is térben és időben egy helyen vannak a tanuló csoport tagjai, de tevékenységi folyamatukba már a külvilágot is képesek bevonni az interneten keresztül, melynek hatására kommunikációs lehetőségük nagymértékben megnő, mely nem csak az egymással való kommunikációt erősíti, de olyan ismeretszerzési utakat is megnyit mely ismeretek már képesek az elsajátítandó tananyagra is hatást gyakorolni és egy mélyebb tudást létrehozni.
            Az előbbi két módszer alapjára épülő Blended learning tanulási színtér kitágítja az előbbi két módszer térbeni és időbeni síkját azzal, hogy itt már a tanulási folyamatban megjelenik valamilyen virtuális környezetben végzett tevékenység is. Itt is a személyes jelenlét dominál, ám a folyamat egy része különböző térben és időben megy végbe, ahol a tanulók megoldandó feladataikat ebben a virtuális térben oldják meg. Ennél a módszernél gyakran a tanulók tanulásban való részvételének ideje egymáshoz képest eltolódik bizonyos időként, majd aztán a folyamat következő szakaszában újra szinkronba kerül. Ehhez jó példa saját képzésünk is, ahol a prezentációt és a blog írást egymástól különböző időben tehetjük meg, de már a Second Life konzultációban, ha csak virtuálisan is, de egy időben veszünk részt. Ebben az oktatási formában a tananyag struktúra már sokkal rugalmasabb szerkezetű, mint az előző két oktatási szintérnél, mely rugalmasság magában rejtheti épp úgy a hatékonyabb tanulási forma megvalósítását, mint annak ellenkezőjét. Hogy miképpen válik itt a tanulási folyamat eredményessé, az nagyban függ a tanár pontos célkitűzései és támogató segítsége mellett, a tanulók tanulási motiváltságától és technikai felszereltségétől is.
            A negyedik színtér a távoktatási környezet, ahol az oktatási folyamat döntő többsége online vagy virtuális közegben zajlik és ha a személyes illetve virtuális konzultációktól eltekintünk, a tanulási tevékenység a csoport tagjai között térben és időben független. A távoktatásban fontos szempont a tananyag tervezésénél, hogy az elsajátítandó ismereteket a hallgatók önálló tevékenységére vagy a mindnél nagyobb oktatási tartalom hozzáférésére tervezik-e meg. A korábbi gyakorlatban a tartalomközpontú oktatás volt előtérbe helyezve, melyet ma már mind szélesebb körben kezd a tevékenység alapokra építő távoktatási forma kiszorítani. A tevékenységközpontú ismeretátadás gyors terjedése nem csak annak köszönhető, hogy a távoktatásban dolgozó tananyag fejlesztők és szakemberek felismerték a módszer hatékonyságát, hanem annak a számos online alkalmazásnak is köszönhető, melyet oktatási illetve ha nem is oktatási célokra fejlesztettek ki még is remek felületet biztosítanak a távoktatásra. A legkevésbé strukturált tananyaggal a távoktatási környezetben a tevékenység alapon működő rendszerben találkozhatunk, ahol a tanulók az ismereteik megszerzésének módját nagyrészt maguk menedzselik, tevékenyen részt vesznek a tananyaguk létrehozásában és egyben csoporttársaikkal megosztják a már megszerzett ismereteket. A tananyag megkonstruálása viszont ebben a képzési formában viszonylag bonyolult folyamat, így vannak olyan esetek, amikor a tananyagközpontú oktatási forma sikeresebb. A tananyag fejlesztés a távoktatási folyamatban talán a legnehezebb, hiszen itt nem csak ritkábbak a reflexiók tanár és diák között, de a motivációt és a tanulási környezetet is úgy kell megtervezni, hogy azokkal a lehető legjegyszerűbben a lehető legjobb eredményt lehessen elérni. Ebben az oktatási folyamatban a tanár szerepe leginkább segítő, facilitátori.
            Az online-ra épülő, illetve azt eszközül felhasználó képzések száma egyre nagyobb mértékben növekszik, melyet jól példáz az is, hogy számos ilyen módszertant oktató képzést szerveznek tanárok számára. Egy ilyen képzési lehetőséget kínál a Prompt portál[1] weboldala is. Képzésük címe: „e-learning az együttműködésen alapuló webes tanulási környezetben”. Az oktatás célját eképpen fogalmazzák meg: „Elsősorban oktatóknak szóló e-learning képzéseink alapvető célja, hogy felhívja a tanárok, képzők figyelmét a hálózati tanulásban rejlő pedagógiai lehetőségekre és az oktatási folyamatban alkalmazható újszerű webes eszközökre….. A programok blended learning és webwes távoktatási formában is megvalósíthatóak…A képzés színtere egy együttműködésen alapuló webes tanulási környezet, ahol a klasszikus értelemben nem „oktatni” kívánjuk az e-learning módszereket a pedagógusoknak, hanem bevonni szándékozunk őket a hálózati kommunikáció és tudásmegosztás közegébe!”
            A gyakorlati megvalósításról a következőket olvashatjuk: „A továbbképzési program egy a nap 24 órájában elérhető internetes e-learning keretrendszerben zajlik és a "klasszikus" e-learninges oktatási segédanyagok (digitális könyvek, oktatóvideók, online játékok, stb.) mellett hangsúlyosan épít a résztvevők közötti együttműködésre és tudásmegosztásra.
A rendszerben 6-10 fős csoportokra osztva dolgoznak a résztvevők. Minden csoport munkáját tutor segíti. Alapesetben a keretrendszer által biztosított kommunikációs felületen (fórumok, chat, videokonferencia) van lehetőség a konzultációra, de igény esetén gödöllői, ill. budapesti helyszínen személyes konzultáció (kontakt nap) megtartására is van lehetőség. (Kellő számú jelentkező esetén a kontakt nap megtartására egyéb helyszínen is megoldható.) A kreditpontok megszerzéséhez szükséges feladatok elvégzése szintén a keretrendszerben történik, a képzés a távoktatási formának köszönhetően földrajzi helyszíntől függetlenül bárhonnan elvégezhető. Az egyetlen lényeges technikai
feltétel a szélessávú internetkapcsolat megléte.”
         Egy másik példa a távoktatás térhódítására, a  Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium: „Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel” című TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 pályázata. A szakközépiskola pályázatában a következők szerint ismerteti az oktatási módszertant: „A hagyományos középiskolai oktatásban a frontális óravezetés módszerét alkalmazzák. Aosztályteremben ülnek a tanulók, a szaktanár az általa választott módszerrel átadja azismereteket. Egy osztály vagy csoport, egy szaktanár. A tanítási órák ideje szigorúanmeghatározott. A hagyományos középiskolai modellt az 1. sz. ábra szemlélteti.
  A Digitális Középiskola vegyes rendszerű képzést valósít meg. A törvényileg meghatározottkontaktórák mellett rendszeres tanulási és konzultációs lehetőséget kínál a diákoknainternetes hálózati eszközök segítségével. A kontaktórákra és vizsgákra a Kistérségi OktatásiKözpontokban kerül sor. A Központi Oktatási Központ, amely egy bázis iskola része, amelygimnázium, felügyeli a digitális oktatási segédanyagok fejlesztését és az oktatási folyamatot,folyamatos módszertani támogatást nyújt a Regionális Oktatási Központokban, a KistérségiOktatási Központokban tanító tanároknak. A tananyagot a tanulók a tankönyvekből és akifejlesztett digitális tananyagokból sajátíthatják el. A Digitális Középiskola modellt a 2. sz.ábra szemlélteti.
 A Digitális Középiskola a hagyományos középiskolával szemben, a tantárgyikövetelményeket betartva egy új struktúrát alakít ki. Mindenki az egyéni időbeosztásának megfelelően tudja ütemezni a tanulást az Interneten keresztül, a Digitális KözépiskolaOktatási Portálja által szolgáltatott tananyag és segédanyag segítségével. A szaktanárok akonzultációkon találkoznak tanulóikkal, így nincs szükség minden tanulócsoportnál aközvetlen jelenlétükre a tanítási folyamatban. A tananyag elérésének a módja a tanuló egyénilehetőségeitől függ, akár saját otthonában is tanulhat, de ha ez nem megoldható, látogathatja akialakított Kistérségi Oktatási Központot, vagy Települési Oktatási Pontot is. A tanulási idő jelentős része az önálló munkából áll az előre megadott ütemezés szerint, így nincs szükségminden tanulócsoport mellé folyamatos szaktanári jelenlétet biztosítani.”[2]
Mint a fent példák is jól mutatják az online módszerek alkalmazása egyre nagyobb szeletet követel megának az oktatás szintereiben, mely technológiák és eszközrendszerek változatos formában jelennek meg az oktatási környezetekben. Míg a kontakt osztálytermi tevékenység technológiájánál a résztvevők aktivitása jelenti a tanulási-oktatási folyamat magját, a tevékenységszervezést legjobb esetben is csak interaktív tábla, a tabletek, laptopok, számítógépek eszköze segíti. Az oktatási folyamatot tovább segíthetjük különböző szimilációs és számítógépes játékok felhasználásával, mely számos kompetenciafejlesztéshez nyújtanak segítséget. A MLearning más néven mobil tanulási környezetben az oktatási tartalmakhoz bárhonnan hozzá lehet férni, illetve a tanuló bárhonnan képes megtanulni a tananyagot, mely lehetőséget teremt az egyéni tanulásnak, ezáltal az egyéni idő- és feladatmenedzselésnek is. Hátránya, hogy túlságosan a tananyagközpontú. Az online eszközrendszereket gyakorlatilag bármilyen oktatásban hatékonyan lehet alkalmazni, mely nem csak színesíti az oktatás folyamatát, hanem z ismeretanyagot is jelentősen képes bővíteni. Az online közösségek alapvetően nem tanulási céllal jöttek létre, mégis ügyesen alkalmazva a tanulás támogatására is alkalmazhatók. Tehát a tanulási-tanítási tevékenységet online közösségek alkotásával is lehet fokozni. Az Online tanulási környezetek már tanulási környezetek tanulásmenedzsment céllal jöttek létre, itt nem a közösség létrehozása és fejlesztése a cél. Ilyen például az egyetemen használatos Moodle, illetve az ILIAS és a CooSpace.
Léteznek az úgynevezett LMS (Learning Management System) és az LCMS (Learning Content Management System) rendszerek. Előbbi a tanulás, utóbbi a tanulás és az oktatási tartalom menedzselésére létrehozott oktatási keretrendszer. A Virtuális oktatási környezetek technológiája a legmodernebb oktatási rendszer, erre jó példa az általunk is használt Second Life. A virtuális oktatási környezetre jellemző a kommunikáció és az interakció, emellett multimédiás eszközök is alkalmazhatók rajta.
Összegezve elmondhatjuk, hogy az oktatási tevékenységben egyre többféle eszköz áll rendelkezésünkre, de a legnagyobb sajnálatomra, azt még senki sem fedezte fel, hogy miképpen lehetne időráfordítás nélkül tudásunkat növelni, így a hatékony oktatás kulcsa továbbra is a tanuló kitartásában, érdeklődésében és motivációjában keresendő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése