Izgalmas
felfedezés számomra, hogy digitális kultúrámnak nem más az alapja, mint saját
digitális tolltartóm. De mi is az a digitális tolltartó? A digitális tolltartó
számomra is egy új összetett fogalom, mely magába foglalja a technikai
környezetet, a webes alkalmazásokat és eszközrendszereket, mellyel minden egyén
más és más összetételben rendelkezik, kialakítva saját tolltartóját épp úgy,
mint annak idején az iskolában, amikor egyes diákoknak szinte csak néhány
tollból és ceruzából állt a tolltartója, még mások nem restelltek akár 24
darabos színes ceruza készletet is magukkal hurcolni. Nekem annak idején
emeletes tolltartóm volt, melyet mindig igyekeztem a legjobb felszerelésekkel
tele tömni, így azt hiszem jó szokásomat megtartva illik majd digitális
tolltartómat is ennek szellemében működtetnem, mely az órán elhangzót
alkalmazások mennyiségéhez képest most még eléggé szegényesnek tűnik. Annál is
inkább fontosnak tűnik ez számomra, mert hát, mint már fentebb említettem ezek
az eszközök az én digitális kultúrámnak az alapkövei, digitális
állampolgárságom lenyomatának megtestesülései.
Jelenleg több,
mint 200 web2-es alkalmazás létezik,
melynek száma napról napra emelkedik. Ez egy nagyon gyorsan fejlődő és változó
világ, egy olyan digitális kultúra, ahol nagyon nehéz naprakésznek lenni. De
talán nem is az a legfontosabb szempont számomra, hogy a legfrissebb technikai eszközöket
használjam, hanem az én célom sokkal inkább az, hogy a már bevált és elterjedt
alkalmazásokat tudjam megfelelően és eredményesen életvitelemhez a lehető
legjobban hasznosítani. A web2-es alkalmazások közös pontja az internet, így az
utóbbi idők egyik kulcs kérdése lett számomra, hogy a lehető legtöbb
szituációban legyen internet hozzáférésem. Egy évvel ezelőtt, még csak
csodálkozó szemekkel néztem azokra az ismerőseimre, akik egy gombnyomással a telefonunkon máris online üzemmódba kapcsoltak és még csak a gondolat szikrája
sem merült fel bennem, hogy ez nekem is milyen hasznos volna. Ma amikor meg már
én is okos telefonnal rendelkezem, arra vágyom, hogy mindnél olcsóbban és
nagyobb adatforgalommal használhassam mobilomon az internetet. Egy év és
mekkora változás! Tényleg nehéz sokszor előre elképzelni a jövőt, mert sokszor
olyan fordulatokat tartogat, amire nem is gondoltunk volna. De visszatérve digitális
tolltartómra inkább nézzünk bele, hogy jelenleg milyen eszközökkel van
megrakva.
Természetesen
rendelkezem facebook alkalmazással, és ha itt is visszatekintek az egy évvel
ezelőtti önmagamra, már is szembetűnik, hogy ennek a programnak a használatában
is mennyit változtam. Kezdetben a facebook-ot párhuzamosan használtam az
iwiw-el, gyakorlatilag csak ismeretségek megszerzése céljából, de később
felfedeztem ennek az alkalmazásnak élménymegosztó szerepét is, sőt saját
vállalkozásimról is készítettem benne oldalakat, amit eleinte lelkesen
frissítgettem is, de az utóbbi időben ezzel nem túl sokat foglalkoztam. Valószínűleg,
mint digitális állampolgárnak ezzel illene többet törődnöm, de jelenleg az
energiámat más dolgok kötik le. Itt jegyezném meg, hogy bár valóban nagyszerű
dolog az internet, az állandó online üzemmód, de igazándiból az sem ártana, ha
valaki megoldást találna arra is, hogy a nap ne csak 24 órából álljon, hanem
mondjuk 36-ból, mert ez a sok érdekes alkalmazásból adódó lehetőség rettenetesen
időrabló. És mivel a dolog valóban érdekes egyre csak azt veszem észre, hogy
már megint a gépem előtt ülök és sorra hagyom el régebbi offline üzemmódba
végzett tevékenységemet. Egy szó, mint száz szeretem a facebookot és igyekszem
az alkalmazás adta lehetőségek jó részét kihasználni, bár valószínű, hogy az
alkalmazásaiban még van mit felfedezni számomra is.
Ha felteszem
magamnak a kérdést, hogy offline vagy online lenni a jobb, akkor a válaszom ma
már az, hogy az egyikben ez a jó, míg a másikban más dolgok a megkapók, de a
legjobb ha az üzemmódomat mindig saját igényeimhez és alkalmakhoz igazíthatom.
Az egyetlen dolog, amit igazán nem szeretek a digitális világban, hogy aki
ráérez a dolog csínjára, az mindig jobb és jobb technikai eszközöket kíván
magának, és hát ez nem egy olyan dolog, mint a tavaszi ruhatár felfrissítése,
ami pénz híján, akár olcsón egy turkálóból is megoldható, hanem itt komoly
összegek kellenek ahhoz, hogy ez az igény kielégítésre kerüljön. Na de bízzunk
abba, hogy ezeknek az eszközöknek a használata nem csak, közösségi életünk
színterei lesznek ahol élményeket és információkat osztunk meg, hanem ezeknek
az alkalmazások hozzá fognak minket segíteni ahhoz is, hogy munkánkban
eredményesebbek legyünk, vagyis segít megkeresni ezeknek a drága kütyüknek az
árát, mert a digitális tolltartó tartalmát fontos, hogy ne csak szabadidőnk
eltöltéséhez, hanem tanulásunk és munkák igényeihez is igazítsuk. Bár a
facebook alkalmazás, mint kurzusunk és saját példám is mutatja, lehet tanulás
illetve munkánkba hasznosítani, azért ennél vannak célirányosabb eszközök, amit
érdemes megemlíteni.
Tanuláshoz
talán az egyik legjobb eszközrendszert a moodle biztosítja, melyben zártkörű
csoportok tanulásához szükséges online felületek vannak kialakítva. Itt is
lehet tartalmat megosztani, dokumentumot le és feltölteni, fórúm
beszélgetésekbe részt venni, teszteket kitölteni, azaz akár ezen a felületen
vizsgázni is. A moodle használata könnyű, felületén könnyű kiigazodni, ezért
akik alkalmazzák, azok nagyon jó programnak tartják. Ellentétben a facebook-kal
ahol ritkán keresünk vissza régebbi adatokat, információkat a moodle-n ez
gyakran megesik, így ebből is látszik, hogy a két alkalmazás mennyire másképpen
jelenik meg digitális kultúránkban. Ahogy a tanulásnál a moodle használata
kívánatos úgy a munka világában is meg vannak azok az alkalmazások, melyek
segítik az eredményein elérését.
Az egyik ilyen
segítséget a linkedin használata jelenti, ami nem más, mint egy szakmai alapon
működő facebook. Az ismeretséget itt nem a civil élet, hanem a szakmai
kapcsolatok adják, mely nem csak jó alapot teremt arra, hogy hivatkozzunk közös
munkákra és munkakapcsolatokra, hanem egyben ajánlást írhatnak a volt és
jelenlegi munkatársak profilunkra, illetve mi is írhatunk másoknak ajánlásokat.
Ezt az alkalmazást én a kurzus előtt nem ismertem, de most már felregisztráltam
magamat, és talán idővel ez a profilom is kinövi magamat hasonlóan a facebook
profilomhoz. Sajnos egyenlőre nem sikerült még munkaismeretségre szert tennem,
mert úgy fest a táncoktatók körében ez az oldal még ismeretlen, de bízom benne,
hogy egyetemi tanulmányaim, megnyitják az ismeretségek felé az utat. Egy másik
lehetőség számomra, ha táncoktató kollégáim továbbra sem jelennek meg szakmai
profillal ezen a felületen, hogy saját közösségi hálót építik, akár
linkedin-hez hasonlóan szakmai alapokra helyezve, és egykori munkatársaimat
meghívom erre a szakmai fórumra. Erre jó példa a moly.hu közösségi oldala,
vagyis a közösség megépítése gyakorlatilag csak elhatározás kérdése.
Természetesen egy jó blog elkészítése is, megnyithatja egy szakmai fórúm
alapjait, mely blog bejegyzés ismertségét a twitter, facebook és más közösségi
portálok segítségével is tovább lehet népszerűsíteni. Ebből egyenesen
következik is az a megállapítás, hogy egy jó digitális tolltartóban az eszközök
akkor vannak jól összeválogatva, ha nem csak külön-külön képesek működni, hanem
egymást kiegészítve mindnél szélesebb palettával képesek egy digitális
állampolgár jelenlétét a digitális kultúra különböző színterein eredményesen
megmutatni. Én ennek szellemében igyekszem majd tolltartómat feltölteni, és
idővel majd kiderül mennyire voltam ezen a téren sikeres.
Kedves Judit! Szerintem még így senki nem gondolta át ezt a kérdést ezen a héten, hogy az eszközök össze is függhetnek. Már akkor elgondolkodtam ezen, amikor az "internetes profilunk" és a digitális lábnyom kérdéséről beszéltünk. Abban az összefüggésben gondolkodtam róla, hogy egy blogoló oldalon, a Facebookon vagy egy LinkedIn-en ugyanazt a profilunkat, személyiségünket adjuk-e meg? De ha a fent említett alkalmazások közül többet, egymásra épülve használunk, akkor célszerű ugyanolyan identitást felvázolni mindenhol.(?)
VálaszTörlés