A hét témája a digitális
kompetencia, digitális műveltség, digitális állampolgárság volt, mely téma nem
csak nekem, de a csoport többi tagjának is alaposan megmozgatta a fantáziáját. Talán
leginkább a digitális állampolgárság fogalom köre és a szó mögötti
jelentéstartalom volt az, amit leginkább megpróbált mindenki körüljárni. Bár
számos értelmezés és elképzelés látott napvilágot, melyek a kommentekben
megvitatásra is kerültek, még sem állíthatnám, hogy a kifejezés mögöttes
tartalma a diskurzusok hatására szűkebb értelmezést ért volna el. Sőt inkább,
mint ha mindenki egy kicsit magába szívta volna mások elképzeléseit, és ezekkel
az újabb és újabb gondolatokkal tovább bővítette saját elképzeléseit. A
digitális állampolgárság fogalmának szinte csak egy olyan biztos pontja volt,
amit mindenki megfogalmazott, mégpedig az, hogy csak az lehet digitális
állampolgár, aki valamilyen szintű informatikai kompetenciával rendelkezik. De
nézzük meg milyen digitális kompetenciákkal kell rendelkeznie ma Európai
Unióban az Európa Tanács stratégiai céljai szerint:
A digitális
kompetencia az információs társadalom technológiáinak (ITT) magabiztos és
kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a
kommunikációban. Ezek a kompetenciák a logikai és kritikai gondolkodással, a
magas szintű információkezelési készségekkel és a fejlett kommunikációs
készségekkel állnak kapcsolatban. Az információs és kommunikációs technológiák
(IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia
technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását,
bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban
való részvétel képességét ölelik fel. Az ITT természetének és a mindennapi élet
különféle kontextusaiban betöltött szerepének, illetve lehetőségeinek alapos
ismerete, amely magában foglalja.
- a legfontosabb számítógépes alkalmazások, köztük a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, az adatbázisok, az információtárolás és -kezelés ismeretét;
- az internet és az elektronikus kommunikáció (e-mail, videokonferencia, egyéb hálózati eszközök) használata által nyújtott lehetőségek, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerését;
- az ITT felhasználási lehetőségeinek az ismeretét a személyiség kiteljesítését, a társadalmi beilleszkedést és a foglalkoztathatóságot elősegítő kreativitás és újítás terén;
- a rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének (elérhetőség/elfogadhatóság) alapszintű megértését és annak felismerését, hogy az ITT interaktív használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani.
Mivel az információs társadalom
technológiáinak alkalmazására egyre több lehetőség van a mindennapi életben,
így a tanulásban és a szabadidőben, a szükséges készségek a következők:
- elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása (létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem fontos, szubjektív és objektív, a valóságos és a virtuális közötti különbségtétel), valamint szisztematikus módon történő felhasználása;
- a megfelelő segédeszközök (prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek) használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése céljából;
- internetes oldalak elérése és az azokon történő keresés, valamint internet alapú szolgáltatások, pl. vitafórumok és elektronikus levelezés használata;
- az ITT használata a kritikai gondolkodás, kreativitás és újítás szolgálatában különböző kontextusokban otthon, a szabadidőben és a munkahelyen.[1]
A legtöbb blog bejegyzés
abban is egyet értett, hogy ezeknek a kompetenciáknak a mélysége és milyensége
nagyban meghatározza a digitális állampolgárság virtuális társadalomban való
megjelenését. Mert még a kevesebb informatikai tudással rendelkezők jelenléte
az internet világában szinte észrevétlen, ezzel szemben azok, aki széles körben
képesek használni a világháló adta lehetőségeket, a különféle programok
alkalmazásait sokkal nagyobb és látványosabb jelenlétre képesek ebben a
társadalomban. Ebből következően elmondható, hogy az online társadalomban való
érvényesüléshez az informatikai ismeretek és az elsajátított kompetenciák
nagyságának mértéke egyben a társadalmi pozíció kifejeződése is. Ezzel szemben
a digitális állampolgárság viselkedésére vonatkozó etikett normáiról és szabályairól
már más-más gondolatok születtek. Lehet-e digitális állampolgár az, aki a
világhálón való ténykedésével mások számára kárt okoz, hiszen ahhoz, hogy ezt
megtehesse, nyilvánvalóan rendelkeznie kell ITT ismeretekkel és
kompetenciákkal, sőt sokszor lényegesen többel, mint annak, akinek a kárára
cselekszik, vagyis a kompetenciák alapján akkor még sem mindenki tekinthető digitális
állampolgárnak? Bár a fogalom jelentése még valóban vitatott, mint ahogyan az
is ki számít digitális állampolgárnak, mégis az EU 2020 stratégiai digitális
menetrendjében ez a kifejezés már, mint hivatalosan használt fogalomként köszön
vissza.
Az EU 2020
stratégia szerint az európai digitális menetrend alapvető célja a nagy
sebességű internethálózat bővítésének felgyorsítása és az egységes digitális
piac előnyeinek kamatoztatása a háztartások és a vállalkozások számára. Neelie
Kroes digitális menetrendért felelő európai biztos 2010. március 12-i
beszédében hat fő témát nevezett meg a menetrend számára:
1.
gyors internet
2.
digitális egységes piac
3.
digitális állampolgárság
4.
az IKT-kutatás és -innováció
határozottabb előtérbe helyezése
5.
bizalom és biztonság
6.
kölcsönös átjárhatóság.
2010. március 18-án az Európai
Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága egyhangúlag jóváhagyta a
„2015.eu” elnevezésű digitális menetrendet, egy olyan középtávú tervet, amely
gyakorlati megoldásokat tartalmaz ahhoz, hogy az európai társadalom
kihasználhassa az új információs és kommunikációs technológiákban (IKT) rejlő
összes előnyt, és valódi digitális társadalommá válhasson. Az Európai Parlament
felszólítja az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot egy olyan
átfogó stratégiára és cselekvési tervre, amely lehetővé teszi, hogy Európa
nyitott és virágzó digitális társadalommá váljon, amely mind gazdasági, mind
pedig szociális és kulturális lehetőségeket kínál az EU valamennyi polgárának.
Javasolja továbbá, hogy ezt az új digitális menetrendet nevezzék „2015.eu
menetrendnek”, és az előremutató 2015.eu modellre épüljön.[2]
A hét témájának kapcsán talán
a legkevesebb szó a digitális műveltségről esett, melynek talán az egyik oka
az, hogy a digitális kompetenciák illetve a digitális állampolgárság már
önmagában is feltételezi a digitális műveltséget. De valóban a digitális
műveltség fogalma mögött csak ennyi rejlene vagy van még más is? Az
Európai Bizottság Információs Társadalom Főigazgatósága, a Kulturális
és Oktatási Főigazgatósággal, valamint az Eurostat-tal együttműködve
jelentést készített az európaiak digitális műveltségéről. A hagyományos kérdőíves
felmérés mellett megvizsgálták az egyes tagállamokban folyó ez irányú
kezdeményezéseket és mintegy 30,
a legjobb gyakorlat körébe tartozó programot is. A
jelentés legfontosabb megállapításai a következők lettek: „A digitális műveltség a legfontosabb, és ugyanakkor a legtöbb kihívást
jelentő területe a mindenki számára elérhető információs társadalom
megteremtésének. A tudástársadalom mindennapi életünk részévé vált, ugyanakkor
az információs társadalom – integráló hatása mellett – új hézagokat is teremtett
a társadalom különböző csoportjai között. A digitális műveltség alapvető
létszükségletté, kompetenciává vált, amelynek hiánya akadályozza, vagy
megnehezíti a társadalmi integrációt és a személyes fejlődést. A nem megfelelő
információs-kommunikációs technológiai (ICT) felkészültséggel, hozzáféréssel
vagy használattal rendelkezők hátrányos helyzetbe kerül(het)nek a
munkaerőpiacon, fogyasztóként (l. információhiány), vagy akár csak átlagos
állampolgárként is (l. offline ügyintézéssel töltött idő, pénz).” Az Európai Bizottság jelentésének
munkadefiníciója a következő: a
digitális műveltség mindazoknak a jártasságoknak az összessége, amelyek a
digitális kompetencia megszerzéséhez
szükségesek. Ilyen az alapvető ICT-jártasság, illetve a
számítógép-használat (visszakeresés, hozzáférés, megőrzés, létrehozás,
bemutatás, információcsere, kommunikáció, közösségi hálózatokban való részvétel
képessége az interneten keresztül).[3]
Mint a fentiekben is
olvasható ma még a digitális kompetencia szorosan összekapcsolódik a digitális
műveltséggel, szinte egymás szinonimájaként használatos fogalmak, bár
véleményem szerint a digitális társadalom erősödésével ez a két fogalom idővel
egymástól távolodni fog, mint ahogyan a hétköznapi életben is megkülönböztetjük
a műveltség, és a kompetencia kifejezéseket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése